Gratula!:) Nyugi, szép lassan elfogy majd a többi is!:)

Én semmit nem tudok még, és egy ideig nem is fogok sajnos... De holnap szóbeli, és a kolistársam azt a tanácsot tudta adni a tanárhoz, hogy próbáljak nem sírni, akármennyire aláz is. Szép kis kilátások:(((( Úgyhogy tiszta ideg vagyok. Már lélegezni is alig bírok, nemhogy enni vagy aludni. Azt hiszem mindjárt megnézek néhány Yagu és Andrei programot a gépen, és táncikálok rájuk egy kicsit, hátha az segít! Fodrika, Rád ne dőljenek azok a munkahegyek, csak óvatosan!:) Holnaptól(ha, és miután hazajutok, ami sztrájk mellett nem lesz egyszerű), már csak Andreire koncentrálom maradék energiáimat! És valahogy úgy érzem, bár ezt csak egy kis belső hang mondatja velem, hogy most végre összejön neki! De jó lenne!