Szia Thomas!

 

A magyarok elég siralmas szerepet játszottak az 1683. évi hadjáratban, lévén, hogy túlnyomú többségük az oszmánok csatlósa volt.

Thököly Imre felső-magyarországi "fejedelem" vagy más néven "kuruc király" pl. teljes mellszélességgel, önként és dalolva kiállt az oszmánok mellett, ami szerintem súrolja a hazaárulás fogalmát.

Apafi Mihály erdélyi fejedelem pedig kényszeredetten ugyan, de szintén felvonult a csapataival a török táborba, igaz, hogy neki nem nagyon volt más választása, különben Kara Musztafa nagyvezír megint rászabadítja a tatár hordákat Erdélyországra.

Az erdélyi sereg egyébként tényleges harcokban nem vett részt, nem így Thököly, akit Nagyszombat mellett jól elfenekeltek a császáriak.

 

Még szerencse, hogy voltak a korabeli Európában olyan hősök, mint a lengyel király, Jan Sobieski, aki önzetlenül a Habsburgok megsegítésére sietett és Kahlenberg mellett oda ütött, ahová kellett.

 

Mellesleg már a topik címe is rossz, mert nem a törökök álltak meg Bécs előtt, hanem a szövetséges birodalmi és lengyel seregek állították meg őket.

 

Korabeli krónikák egyébként erősen eltúlozzák az oszmánok emberveszteségeit, egyesek egyenesen 20 ezer halottról írnak.

A modern kutatások fényében kb. 5 ezer halottat hagyhattak hátra az oszmánok, persze rengeteg sebesültjük is volt, meg sokan fogságba is estek.

 

Ez a vereség valóban elég nagy volt, de ez még semmi volt azokhoz képest, amiket néhány évvel később szenvedett el a korszerűtlen és pszichikai állóképességében is megromlott oszmán hadsereg (Párkány, Nagyharsány, Szalánkemén, Zenta stb.)