Kis Ádám Creative Commons License 2008.12.11 0 0 177
Azt hiszem, kicsit félreértetted a szándékomat. Nem jutott eszembe cidrit támadni. Ő volt az, aki három írót említett, igaz, mint ifjúsági írókat, akiknek a nyelvhasználata mérvadó és befolyásoló. Erre hoztam fel példaként Móriczot és A boldog embert, amely jelentős regény, és nemcsak serintem, hanem kb. a magyar irodalmi kánon szerint is talán a legjobb műve Móricznak. Hozzátartozik még az is, hogy mivel ez lényegében riport, jól tükröz egy beszéltnyelvi állapotot, mint pl. Móra, aki szegedi létére így ír "A szülém aggodalmasan csóválta meg a fejét, és panaszosan fordult édesapámhoz, aki halkan fütyörészgetve varrogatta a juhbőrből való ruhákat:

- Nézze már, apja, miket eszel ki ez a bolondos gyerek! Attól félek, hogy szegénykémnek nem egészen úgy szolgál az esze, mint más rendes embernek."

Úgy gondolom, hogy A boldog ember igenis alkalmas annak bizonyítására, hogy a magyar irodalomban megjelennek az általánosnak vélttől eltérő normának megfelelő szövegek is. Ezt cidri meglátásom szerint Móricz degradálásával próbálta ellensúlyozni., valamileyn formában Móra, Gárdonyi és Sazbó Magda mögé sorolva őt. Pegig legfeljebb csak Szabó Magda állja Móricczal a versenyt, különösen an nyelvi helyesség tekintgetében. Hisz, mint látjuk, Móra ugyan "szülé"-t ír, de nem ő-zik, tehát nem a saját anyanyelvét tükrözi a szövegégebn, hanem egy elképzelt normát.

Előzmény: scasc (176)