A fajhő, amit általában súlyra adnak meg, kavics esetében valóban alacsonyabb :1650 J/(kgKfok ) ,a vízéhez képest, ami 4186 J/(kgKfok). De a kavics sűrűsége 2800 kg/m3.

A beton viszont térfogatra vetítve is alacsonyabb hőkapacitású: 0,5224 kwh/(Kfokm3). Hogy ennyivel alacsonyabb, a kavics térfogatra vetített hőkapacitásához, ami :1,28 kwh/(Kfokm3), kicsit fura.

Abban biztos vagyok, hogy nem mindegy milyen kavics. Ami szétporlad, az nem jó. Továbbá a mészkő, a bazalt sem kavics. Az Osztrákoknál, Switzerlandban szép nagyszemű, és többnyire szürke díszkavicsokat láttam. De csíkok voltak benne, ami arra utal, hogy üledékes eredetű, tehát nem gránit.

Egyébként a dolognak ott van jelentőssége, hogy ha valaki a régi tágulási tartályához egyszer csak betesz egy 2 m3- es puffert. Ha belemegy a kő, akkor nagyobb tágulási sem kő!

De lehetnek más gondok is : ha a 2 tonnás vízzel teli puffert még épp elbírná az aljzatbeton, akkor a kaviccsal teli puffer simán lehet 5 tonna.
Meg hogy rakod bele azt a sok kavicsot? Meg mi van, ha a tartályt meg lell mozdítani? A vizet leereszted, és a kavicsok?