az a bajom, hogy mondtál ezt azt, de nem igazán áll össze koherens véleménnyé. az, hogy amit mondok, milyen módon kategorizálható, kevéssé lényeges a téma szempontjából. hogy milyen nem túl mély kommentárt fűzött egy nem túl mély kijelentéshez valaki, ismét csak nem túl érdekes.

aztán itt kezdődik amire reagálni lehet:

"Nem kéne összekeverni az objektív valóságot annak a tudatunkban megjelenő szubjektív leképzésével "

na de ki keverte össze? a helyzet az, hogy lévén szubjektumok, az objektív valóságról nincs fogalmunk. előnyben a clairvoyantok, de sajnos valószínűleg nem léteznek, ha mégis, nem mutatkoznak.

"A négydimenziós téridőt tekintheted matematikai-fizikai modellnek,"

az elnagyoltság gondolom szándékos. ha igen, akkor igaz, tekinthetjük. sőt, egész nyugodtan tekinthetjük, mivel ez definíciós kérdés. fizikai modell az, amit annak hívunk. példul az általános relativitáselmélet.

"de ettől még objektíve a Nap körül kering a Föld, és nem fordítva.."

ez az állítás viszont alátámasztatlanul lebeg az űrben. mitől objektív az? tényszerűen csak annyit állíthatunk, hogy a jelenségek leírásában ez a modell sikeresebb, mert egyszerűbb. azt már csak az emberi tudatunk gondolja, hogy a sikeresebb modell valahogy "igazabb". pedig az igaz-hamis kategória kizárólag a tényszerűen megvizsgálható (tehát jelenségekkel kapcsolatos) állításokra alkalmazható. a keringés emberi konstrukció, ahogy a nap és a föld is.

"Néhány űrszonda úgy esett pofára a Mars tulajdonnévvel jelzett jelenségcsoporton, hogy abban a minutumban űrszemétté vált. :-)"

ez is része a mars nevű jelenségcsoportnak. a jelenségek e köre viszonylag alaposan ismert, és tervezhető.

általánosságban: miközben azon hadakozol, hogy ne engedjük magunkat a filozófia által megvezetni, eközben te magad nem találod annak helyét.

a dolgok milyenségén, természetén való elmélkedés nyilván nem változtathatja magukat a dolgokat (észleleteket). a világ viselkedése tényleg olyan, amilyennek a modellek leírják, hiszen ezért választottuk a modelleket. ebben az érvelésben az "objektív" szónak nincs szerepe. elegendő a jelenségek szabályosságát felemlegetni. akár több modell is leírhatja a jelenségek szabályosságát, és nincs értelme azt megkérdezni, hogy melyik modell van közelebb az objektív valósághoz.

ha valaki (pl astrojan) megkísérel következtetéseket levonni egyes fogalmak természetéből (lásd a tér nem valóságos, tehát nem hajlíthatja a fényt), akkor időszerű helyre rakni.

ennek érvrendszere lehet az, hogy hülyevagyfiam (ezt értik, de mások viszont nem tanulnak belőle), vagy az, amit én mondtam: nem a tér hajlítja a fényt (mivel a tér és a fény eltérő létezési kategóriában vannak), hanem a fény tapasztalt elgörbülésének modellezésére alkottuk meg a görbe tér fogalmát, ami tehát nem jelenségszerűen létezik, hanem csak a modellben. de attól még piszok jó kis dolog.

a dolgok megismerhetőek, a jelenségek szabályosságot mutatnak. egy hónap sem telik el, és astrojan ismét meg fogja kérdezni, hogy a tér, ami matematikai fogalom, hogyan térítheti el az anyagot a pályájáról.