"MAGYAR ADORJAN

1887-ben született Budapesten.
Edesapja dr. Magyar Antal honvéd huszàrszàzados, nagyapja Magyar Gyula épitész volt. Kisebb gyermekkoràt Erdélyben, Segesvàron és Marosvàsàrhelyen töltötte, ahol édesapja szolgàlt.
Késöbb, egyszerû iskolàzottsàgàn kivül, Romàban és Firenzében jàrt müvészeti Akadémiàba, ahol szobràszatot, rajzot és festészetet tanult, de két szobràsz mütermében is dolgozott.
Egészen fiatal, 18-20 éves kora ota érdekellte minden, ami a mûvészetbe, népmüvészetbe, néprajzba (ethnographiàba), nyelvészetbe és embertanba tartozik, àltalàban is, de természetesen föképpen magyar szempontbol. Ezért, mivel màskép ezt nem tehette, hogy Erdélyben ismét hosszabb idôt tölthessen, beàllott önként katonànak, 1907-ben egy évvel elöbb mint ahogy sorozàs alà került volna, hogy igy joga legyen szolgàlata helyét és ezredét kérnie. Igy hàrom évet tölthetett Erdélyben, néprajzi kutatàsokat végezve.
Kilenc élô nyelven beszél és négyen ir is, valamennyire tud latinul is. De ezenkivül romai, firenzei olasz, bécsi német és erdélyi magyar tàjszolàsban is tud beszélni oly tökéletesen, hogy meg sem ismerhetni nem odavalo születésû voltàt. Mindami szàmàra nyelvészeti szempontbol is igen hasznos, mert igy nemcsak szotàrakra szorul.
Soha életében allkoholos italokkal nem élt, nem dohànyzott, nem kàrtyàzott, ugyhogy a mindennapi foglalkozàson kivüli szabad idejét az emlitett tudomànyoknak és mûvészeteknek szentelhette.
Dél-Dalmàciàban, a Cattaroi Öbölben a màr nyugdijas édesapja àltal alapitott Hotel <Plaza> Zelenika tengeri fürdöszàllo tualjdonosa és igazgatoja volt, de amelyet a 2.vh. utàn àllamositottak.
Fiatalabb koràban a magyarsàgot, természetesen àzsiai és nomàd eredetünek hitte, mert hiszen iskolàban és minden oldalrol ezt hallotta. Mind komolyabb nyelvészeti, néprajzi s embertani kutatàsai azonban màr 1918-ban kényszeritették ezt föladnia s a magyarsàgot europai, àrjaelôtti ösnépül fölismernie, amit ezernyi nyelvi, néprajzi s embertani adattal bizonyit.
Vagyis szerinte Arpàd és honfoglaloi csak àllamunkat, de nem a nemzetet alapitottàk. Szerinte àszaki és keleti rokonnépeink sok ezredéven àt a Kàrpàt-Medencéböl, vagyis igazi ôshazànkbol szàrmaztak, de nem mi azok <keverékéböl>."
(Duna Kiado 1975.)