Epstein dr. 2008.11.25 0 0 44 Szentkatolnai Bálint Gábor Erdély különböző gimnáziumaiban tanult, s mire leérettségizett, már tizenkét nyelven beszélt, beleértve a hébert, a törököt és a perzsát. 1875-ben egyetemi magántanári diplomát szerzett mandzsu, mongol és tatár nyelvekből. Különböző egyetemeken török, tatár, japán, mandzsu, kabard és az athéni egyetemen arab nyelvet tanított. Főbb művei közé tartozik a török alak- és mondattan, valamint a kabard–magyar nyelvtan és a kabard–magyar–latin szótár. 1887-ben jelenteti meg A tamul nyelv a turáni nyelvek sanskritja, vagy van-e a magyarnak testvére? című tanulmányát. Ezt fejlesztette tovább, s részletes etimológiai elemzéssel 3 500 magyar szó tamil egyezését mutatta ki. Bálint Gábor 1844 és 1913 között élt, ezalatt 30 nyelvet tanult meg. Jelentős népmese- és népdalgyűjtést végzett. Részt vett Széchenyi Béla belső-ázsiai expedí­ciójában. Mongóliai utazását Czuczor Gergely támogatta. Elsőként állított össze mongol–tatár–mandzsu–kal­mük szótárt a világon. Kezdetben az Akadémia reménysége volt, akit a finn­ugor elméletet támogató anyaggyűjtéssel bíztak meg. Ő azonban rovásírásos emlékeket, valamint az oroszországi rovásírásos sziklafeliratok rajzait küldte vissza. Ezek után az Akadémia eszelősnek bélyegezte, Hunfalvy pedig elégettette rovásírásos anyagát. Újabb kele­ti kutatóútja során felfedezte a dél-indiai nép, a tamilok nyelvének és a magyarnak a rokonságát, ezzel végleg kizárta magát az akkori tudomá­nyos életből. A finnugorista nyelvészek támadásai egészen Kis-Ázsiáig űzték, majd Athénben az arab és török nyelv oktatásából tartotta el magát. Bár 1897-ben Kolozsvárott egyetemi tanárrá nevezték ki, tudományos munkát többé már nem írt. Előzmény: mociga (39)