János apostolnak Mennyei jelenésekről való könyve

18/2
És kiálta teljes erejéből, nagy szóval mondván: Leomlott, leomlott a nagy Babilon,…..
18/3
Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép, és a földnek királyai ővele paráználkodtak, és a földnek kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak.
18/9
És siratják őt, és jajgatnak őrajta a föld királyai, akik vele paráználkodtak és dobzódtak, amikor az ő égésének füstjét látják.
18/11
A föld kalmárai is siratják és jajgatják őt, mert az ő árúikat immár senki sem veszi.
18/12
Arany és ezüst, és drágakő és gyöngy, és gyolcs, és bíbor és selyem, és skárlátczikkek; és minden elefántcsont edényt és drágafából és rézből és vasból és márványkőből csinált minden edényt;
18/15
Ezeknek árosai, akik meggazdagodtak őtőle, távol állnak az ő kínjának való félelem miatt, sírván és jajgatván,
18/16
És ezt mondván: Jaj! Jaj! A nagy város, amely öltözött gyolcsba és bíborba és skárlátba, és megékesíttetett arannyal, drágakövekkel és gyöngyökkel; hogy elpusztult ezen órában annyi gazdagság.
18/19
És port hányván az ő fejökre, kiáltának sírván és jajgatván, és ezt mondván: Jaj! Jaj! Az a nagy város, amelyben meggazdagodott mindenki, akinek hajói voltak a tengeren annak gazdagságából, hogy elpusztult egy órában.
18/22
És hárfásoknak és muzsikásoknak, és síposoknak és trombitásoknak szava tebenned többé nem hallatik; és semmi mesterségnek mestere nem találtatik többé tebenned; és malomnak zúgása sem hallatik tebenned.
18/23
És szövetnétek világossága többé nem benned fénylik, mert a te kalmáraid valának a földnek fejedelmei; mert a te bűvöléseidtől eltévelyedtek mind a népek.