sg2 Creative Commons License 2008.11.21 0 0 3701

Fogalmam sincs milyen szerződéseket kötött a kivitelező az alvállalkozókkal, de a munka már rég át van adva, a szerződés teljesítve van, az alvállalkozó ideális esetben már ki van fizetve, csak az általános 5-10%-os hányad van visszatartva, pont a garancia miatt. Na most, innentől fogva az alvállalkozónak szinte tökmindegy, hogy kijön, megcsinálja, tehát pénzt áldoz a garanciális hibák javítására, és megkapja ezt a fennmaradó kis részt, vagy le*arja, és lemond róla, mert egyikkel sem jár jól. Szerintem a többségük egy 3. eshetőségre pályázik, vagyis igazából lesz*rja, viszont úgy tesz mintha teljesítené a garanciális kötelezettségeit, hogy egyszer majd jelentkezhessen ezért az összegért. Az olyan szavak hogy illene, meg szinte azonnal, meg kellene szerintem nem értelmezhető, ennek ellenére mégis ilyenekek is szerepelnek a fogyasztóvédelmi törvényben, mint pl. a törekedni kell arra, hogy a javítás a leghamarabb megtörténjen, meg nem okozhat a javítás (vagy annak késése) aránytalanul nagy érdeksérelmet, valamint úgy kell eljárnia ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Na most, szerintem ezek a kifejezések mesébe illőek, nem törvénybe, mégis ilyen törvény védi a mi garanciális jogainkat, a bíróságnak meg fájhat a feje, hogy mikor-mi az adott helyzetben elvárható viselkedés.

 

Az AFM-nek nem is kell bevállalnia semmit sem értünk, ugyanis nem ő a garanciális jogok tulajdonosa, hanem mi, így ha a lakástulajdonosok úgy döntenek hogy igenis peres útra viszünk valamit, akkor az úgy is lesz, az AFM-nek nem sok köze van ehhez, ő max. annyit tehet, hogy nem várja meg ezt a döntést, hanem ha úgy látja hogy ez az egyértelmű közös érdek, akkor lép (pesze a költségeket akkor is mi álljuk).

 

Ez a kígyós hasonlat a TV-ben elmegy, ha komolyan akarjuk venni magunkat akkor itt szerintem kicsit nevetséges.

Előzmény: fenyőbútorasztalos (3699)