Aurora11 Creative Commons License 2008.11.14 0 0 714

"intAvdA, és vannak benne is áramvonalak, csak az nem igaz, hogy állandó lenne áramcsőben (zárt térbeli vonalról induló áramvonalak) a térfogatáram. Csak a tömegáram, stac esetben. "

Meg nagyon érdekes az összenyomható közegek áramvonalainak struktúrája.Mert a sebességtér álatános térbeli divergenciája,vagyis térben elkent források.Míg összenyomhatatlan közegek esetén csak pontszerű forrás lehetséges,ezért azt látjuk,hogy pontokból indulnak ki áramvonalak és pontba tartanak.De ezeken a szinguláris pontokon kívűl sehol sem tünhet el csak úgy áramvonal,az áramvonalak mindegyike összeköt egy pontbeli forrást egy pontbeli nyelővel.De ha a közeg összenyomhatatlna,akkor már nem pontbeli források és nyelők vannak,hanem az egész térben kiterejdenke források,így egy erővonal hol eltünhet,hol keletkezhet.Nem igaz sehol csak az erővonalszám megmaradása.Ez nagyon dúrva!

"divv=0 -> v=rotpszi esetén "

Ez teljesen olyan,mint az elektrodinamikában a divB=0->B=rotA összefüggés,ahol B a mágneses indukció,míg az elektromágneses A a vektorpotenciál.Az elektrodinamika a fotonokra felírt Schrödinger-egyenlet(Maxwell-egyenletek) következménye.Teljesen egyenértékű egy hidrodinamikai problémával.Az A vektorpotenciál a fotonok hullámfüggvényeinek összegével van kapcsolatban.Az összes foton azonos állapotra törekszik,mert bozonok,és ezért a hullámfüggvényeik összeadódik,és ezért makroszkópikusan kimérhetővé válik.A fotonok hullámfüggvényei adják az elektromágneses mezőt.Vagyis az elektromágneses erőtér a fotonok hullámfüggvényeinek összessége(mivel a fotonok azonos energiállapotra törkszenek,és sok van belőlük,emiatt a hullámfüggvény teljesen úgy viselkedik,mintha kontinuum folyadék lenne.Persze mikroszinten a fotonok becsapódási képei látszólag leronták ezt a kontinuumképet.

Az elektron fermion,azonos energiállapotbe nem lehet elhelyezni elektronokat,mindegyik eltérő energiállapotra törekszik.Emiatt hullámfüggvényeik leoltják egymást,nem alkothatnak makroszkópikusan kimérhető erőteret.Szóval az elektron hullámfüggvénynek nincs makroszkópikus méretekben jelentése.

Kivétel az amikor alacsony hőmérsékleten az elektronok Cooper-elektronpárokat alkotnak.Egy elektronpár bozon,ezért azonos állapotra törekednek,így a hullámfüggvényeik makroszkópikusan kimérhetővé válik.Ez egy sajátságos erőtér,ami az elektron hullámfüggvényének és a köztük müködő fonon hullámfüggvényének kombinációja.mv=hvonás grad(theta)-qA.

Az elektronpár mezeje(erőtere) pont olyan kontinuum,mint az elektromágneses mező.Kihozható belőlük hidrodinamikájuk egyenleteit:

mdv/dt=q(E+vxB)-grad(hvonás2/2 ( L(gyökró)/gyökró)).

rotv=-qB/m.Az elektronpárok maguk keringő örvényeket alkotnak(pár rácsköznyi a kiterjedésük).

dv/dt ilyenkor teljes időderivált(együttmozgási).Van rotációja a sebességmezőnek.mdv/dt=q(E+vxB) az elektromosan töltött foladékra ható erő,ez a szupravezetés elektormágneses része(fotonrésze,bár itt a foton rácsrezgésként terjed,vagyis fonont alkot).

-grad(hvonás2/2 ( L(gyökró)/gyökró)) tag egy sajátos kvantummechanikai erő,ami csak két szupravezető közötti átmenetnél jelentős,ez az elektronhullámfüggvények járuléka.

 

 

 

 

 

 

Előzmény: egy mutáns (713)