Ebben én is igazat adtam neki. A szemszöget, ahonnan ő látja nem tettük ilyen módon a magunkévá.
Megkérdezték valamiről a népet, ami nem kérdés, hiszen akárhol élnek a világban magyarok, ugyanúgy magyarok, mint mi. Ráadásul, aki kimegy és lemond a magyar állampolgárságáról, az egy dolog, az egyéni vállalás és döntés. Ők azonban nem lemondtak, hanem egyszerűen oda születtek magyarnak, ami kívül esett a határon. Attól még ez az anyanyelvük, a kultúrájuk a hazájuk.
A szülőföldjük pedig, a Felvidék, határon innen-vagy túl, örökre az marad, ahová hazaindulnak, ahol versben álmaikat alusszák, ahol minden göröngy, kocsma, utcaszeglet úgy ismerős, ahogyan tenyereden a ráncok. Mélyülnek, változnak, de a tieid maradnak a szemfedőig és azon is túl...