Tegnap elolvastam az Adjátok vissza a hegyeimet c. regényt.

Nos, ennek a könyvnek a hiteles korrajzával, az erkölcsi üzenetével semmi bajom. Sőt, azt mondom, ezt a regényt mindenkinek el kellene olvasnia.
A történet rendkívülinek, de mégis nagyon hitelesnek, nagyon igaznak, tűnik, úgy, hogy közben egyáltalán nem mondható uszítónak. Az embert mindenképpen arra készteti, hogy végiggondolja ezeket a sorsokat, s közben nem szorul ökölbe a kezem, nem akarok tankba ülni, nem érzem, hogy valamelyik nemzet alantasabb, csak az egyébként valóban meglévő különbségeket írja le. Itt a szokásos és egyébként tényszerű barbárságokat elkövető orosz, román sereg mellett van rendes orosz, házat kirabló német, segítőkész cigány és örmény. Román, magyar, ukrán összeházasodás, s a hibák mellett is megmutatkozó emberség. Valaki írta ide, hogy megrendítő volt, azt hiszem, ez a jó szó. Azt hiszem, valóban, erkölcsileg magasabb szintre emel.

Szerencsére ez egy jóval összefogottab, tömörebb köny, mindössze 200 oldal, de irodalmilag sajnos kritzálható. Valamennyire nekem ez is túlírt, bár jóval kevésbé. Elsősorban a "verekedős" jelenetek, amelyek eléggé egysíkúak, illetve a vége. Persze ez valamennyire ízlésbeli dolog is. Nagyon érezni az is, hogy a végén az esetleges amerikai vagy más nagy nemzetekből származó olvasó felé intézi a szózatot, kissé erőltetetten.
Az viszont tetszik benne, hogy nem részletezi a szörnyűségeket, - más könyvekkel ellentétben - mégis komolyan érzékelteti a történteket.
Azt hiszem, ez egy olyan könyv, amit a háborúban történtek megértése miatt érdemes odaadni egy kamasz gyereknek, egyelőre nincs erre jobb könyv, én legalábbis nem tudok róla. A történet korrajza miatt mindenképpen megérdemli a széles körű ismertséget.

Kíváncsi vagyok ezek után a filmre, amely a történet alapján nagyon jó is lehet, a könyv hibái simán kiküszöbölhetők, de sajnos Koltay miatt szkeptikus vagyok, aki általában jó témákhoz nyúl rosszul.
Összeségében tetszett, én jóval jobb könyvnek tartom mint a Kard és kaszát.