N.I.A.

Hívtalak....

Hívtalak szóval, zenével
az éjszaka énekével
bűvöltem az enyhe szellőt,
homlokomon sötét felhőt,
nem jöttél virradatban,
elmaradtál fényes napban,
de mire újra este lett,
a világom már szétesett.

*

Hívtál engem,
nem mehettem.
Hamis szóra nem feleltem.
Fals zenének hangjaival,
csalogattál csalfa szóval.
Sötét erdők sűrűjében,
csapdát állítottál nékem.
Homály várt a virradatban,
lábam törtem volna abban.
Fényes napban szerte jártam,
de rád én ott nem találtam.
Hívhatsz te már reggel, este,
nem vágyom a közeledbe.
Tiszta nyelvet nem beszélsz te,
füled sincs, hogy értelmezze.
Légvárakat építsz sorba,
gyenge szellő majd elfújja.