A babákat ez megnyugtatja :-)

Az első fiam semmi ilyesmit nem csinált, se cumi, se ujj, a második keményen cumizik, bár most, hogy kezd beszélgetni, egyre kevesebbet van a szájában napközben.

Múltkor kirándulni voltunk, és elhagytuk a cumit...sárga cumi sárga falevelek között... és akkor lepergett előttem, hogy még hátra van a délutáni alvás, meg az út hazafelé...oh...de megtaláltuk!!! :-)))

Azt mondják, a cumi egyfajta "anyapótló", és talán van is benne valami, legalábbis a cumizós fiam hamarabb aludta át az éjszakákat, mint a másik.

Nekem viszont elégggé bazburgálja a lelekiismeretemet, inkább megveszem a drágább, ú.n. fogszabályzós cumit, ami isten tudja mitől fogszabályzós, tök úgy néz ki, mint a többi, nekem ugyanis volt fogszabályzóm, és az nem csak lelkileg visel meg egy kis tinit, de fizikailag is. Fájdalmas. Én viszont sosem cumiztam, az ujjamat sem szoptam sosem. Akkor most mi van? Egy újabb eldöntendő kérdés, érvek minden oldalon, tulképp csak arra jó az egész, hogy ha baj lesz, mindenképpen hibáztathasd magad ;-)

A cumi talán azért jobb, mert arról majd (ezt mondják a tapasztaltak, én még előtte állok a tapasztalatnak) könnyebb lesz leszoktatni.