Urak, látom ez a biciklizés téma megint nagy ellentmondásokban van :):):)

Én sokat bicikliztem "előző életemben". Nagyon sokat. Volt rá példa, mikor csak a városközpontban sétáló csajokat stíröltem, volt rá példa, mikor versenyeztem. Legtöbbször békésen közlekedtem a közutakon. Már amennyire az autósok engedtek. Én magam is most már sajnos csak autózom, de rengeteg tapasztalatot tudok felmutatni a biciklizős korszakból. Volt pár kisebb és nagyobb balesetem is. Sajnos megízleltem milyen egy autóval ütközni biciklisként. A városunkban, noha nem kicsi, szinte alig volt kerékpárút (most is csak 200 m új készült 10 év alatt). Jelzőlámpás keresztezés előtt elém vágott egy személyautó, majd satufékezett. Belerohantam, kb 20 m-t repültem a csomópont közepére. Az autós elment. Senki sem segített. (pedig 2×2 sáv nagy forgalom gyalogos tömeg egy piac mellett) A Kresz szabályai nem számítottak.

Volt balesetem, mikor egy személyautó a visszapillatnó tükrével sodort el... Holott a kresz szabályozza a kikerülés minimális oldaltávolságát.

Egy hegyi kerékpárom volt aszfaltra kiképzett gumiabroncsokkal. 30-35 km/h edzett állapotban simán tartható, de a normális kerékpározási sebesség 20 km/h-nál nem nagyobb.

Létezik tervezési előírás kerékpárutakra. Sajnos ami abban szerepel egy nagy kalap kaka. De ezt többen tudják már és talán van remény szabványmódosításra. Budapesten ez amúgy alapból be sem tartható. Így itt a tervező kerékpárosként képzelve magát tud a legjobb tervet csinálni. A Fővárosi Önkormányzatnál érzésem szerint hozzáértő kollega dönt főbb kérdésekben.

Vidékiként azonban szinte csak rossz tapasztalataim vannak a vidéken létesülő kerékpár utak kapcsán. Hiszen itt jellemzően csak a szabványok betartása történik, amiből nem lehet jó kerékpárutat tervezni. Továbbá a döntéshozók, beruházók és tervezők nagy része kizárólag autós szemmel alkot.

Sajnos egy-két hülye biciklista miatt szív a legtöbb egészséges életmódot választó két keréken járó.