"Azt a korszakot, amikor őseink grófok cselédei voltak, 3 millió koldus országának szokás nevezni. Nagyanyám is volt cseléd Pesten, nem nagyon dőzsölt."

Igen, ezt tanították nekünk a Kádár-korszakban. 3 millió koldus. Mikor lépsz tovább az akkori agymosáson?
Az volt minden rendszer legjobbika? Persze, hogy nem. Wass a saját nézőpontjából túlságosan is idealizálja. Félfeudális, sok társadalmi kötöttséggel rendelkező ország volt, ráfért volna a modernizáció. De még mindig sokkal jobb volt mint a Rákosi-rendszer.
A gazdasági helyzetnél vedd figyelembe, hogy vesztes ország voltunk, Trianonnal összeomlott a gazdaság, a létező 1000 éves gazdasági kapcsolatokat elvágták. Valójában ez a kisantant országai elé is problémákat halmozott.
Hogy a szépirodalomnál maradjunk, nem tudom olvastátok-e a jobbosnak egyáltalán nem nevezhető Konrád György Kerti mulatság című regényét. Ő is leírja, hogy miként vágták el a kialakult gazdasági, rokoni szálakat pl. Berettyóújfalu és a 20-30 km-re lévő természetes vonzásközpont Nagyvárad között a határral. De mondhatnánk, Kassát, Szabadkát és így tovább. Akkor és ott élve Cillit is érezte volna, hogy fáj. Ahol én lakom, évszázadok óta a Felvidékről jártak le a summások aratáskor dolgozni a birtokra. 1929 és 1933 között világválság volt. Ezalatt a hős és a válságot elkerülő Szovjetunióban 1 millió ember halt éhen az ukrajnai területeken, nálunk ilyen nem volt.
Ezek ugye nem voltak benne a történelemkönyvekben, de azóta tudjuk.
3 millió koldus, aztán jött Rákosi és lett 8 millió koldus.
Talán az a legbeszédesebb, hogy a 3 millió koldus mégsem lázadt fel, ellenben 1956-ban még a kommunisták jelentős része is megelégelte ami volt.