szekpszis Creative Commons License 2008.10.29 0 0 1777

Kedves Gorni, a Nylon 6 az egyik első mesterséges polimer, 1935-ben állították elő. Nagy mennyiségben használja az ipar, így rengeteg kerül belőle a szemétbe is. Magyar neve nejlon, bár az általános iskolai olvasókönyvemben még "nylon" –nak írták.

 

Japán kutatók meglepő felfedezést tettek a hetvenes években, vegyi üzemek hulladékában olyan baktériumokat találtak, amelyek képesek voltak egyedül ezen a nejlonhulladékon élni, nem igényeltek más szén vagy nitrogénforrást.

A két csodabaci a Flavobacterium sp. K172 (IFO14590) és a Pseudomonas sp. NK87. Három különböző fehérjét azonosítottak, amely a gyűrűvé záródó mellékterméket képes emészteni.

 

Megvizsgálták, azt is, hogy egyes baktériumok mely génjei kódolják ezt a három fehérjét. A Flavobacterium sp. K172 törzsének vizsgálata során kiderült, hogy ezek a gének (EI-nylA, EII-nylB, EIII-nylC) egy plazmidon találhatóak, ez a pOAD2. A pOAD2 plazmid a már említett három gén mellett még egy, a mi szempontunkból érdekes gént, a nylB' –t,  amely egy EII' nevű, az EII -höz nagyon hasonló fehérjét kódolt. (392 aminosavból csak 46 különbözött az EII –hez viszonyítva.) Az értelmes tervezés hívei sajnálatos módon ki szokták felejteni ezt a fehérjét, ám szerény véleményem szerint mégiscsak fontos. Megvizsgálták ugyanis, és kiderült, hogy ez az EII' enzim is képes a nejlonszemetet emészteni, hasonló mechanizmussal, mint az EII, viszont kétszázszor kisebb aktivitással. Itt ugye fölmerül a kérdés, hogy miért tesz a feltételezett értelmes tervező egy teljesen újonnan tervezett, nyilván rokon nélküli fehérje mellé egy másikat, amely nagy mértékben hasonlít rá, ugyanazt a nejlont bontja, ám kétszázszor rosszabbul működik?

 

Forrás: http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2008/09/21/Nem_ertik_1_-_A_nejlonevo_bakterium/

 

Tudod kinek a tudás hiányos kedves Gorni... (ennél több számodra idegen, és megfejthetetlen szó is van a cikkben. Csak el kellet volna olvasni. Nem megy ez neked.)

DE AMI A LEGFONTOSABB:

 

 

tt Prijambada I. D. és munkatársai 1994 –es cikkére hivatkozik Don Batten. De miről is szól ez a cikk? Azt vizsgálták, hogy egy Pseudomonas aeruginosa törzs képes –e átszokni a nejlonszemétre. Ez a vad típusú Pseudomonas aeruginosa képtelen volt nejlonszeméten élni, ám hogyha megfelelően sok sejtet szélesztettek szénforrásként kizárólag nejlonszemetet tartalmazó táptalajra, kilenc nap alatt ezen a táptalajon is baktériumtelepek jelentek meg. 10-3 eséllyel kaptak nejlont is emészteni képes sejteket, ami annyit jelent, hogy csak minden ezredik sejt tudta megemészti a nejlont, kilenc napnyi szenvedés árán, a többi kilencszázkilencvenkilenc egyszerűen éhen halt. Ezeket a nejlonon is élni képes baktériumokat felszaporították, majd fagyasztással összetörték a sejtfalukat, a sejtplazmájukat kicsorgatták és mérték, emészti –e a nejlonszemetet? Csodák csodája, a jószágok az átszoktatás előtt nem emésztették a nejlont, utána pedig igen.

 

Lényegében ezt hívják mutácíónak, és nem azt amit annak vélsz.