POZSONY VÁRMEGYE

 

Agyagipar.

A fazekasok már hajdan is jelentékenyek voltak és edényeiket hajószámra vitték Pestre és a déli vármegyékbe; különösen kiváltak közülök a pozsonyi, dévényi, modori, stomfai és nagylévárdi fazekasok. Leginkább a modoriak űzték nagyban mesterségüket, a stomfai és nagylévárdi fazekasok pedig tetszetős alakú fehérszínű korsókat készítettek. Egyik-másik fazekas ezenkívül ma is figyelemre méltó sikerrel készít értékesebb s leginkább magyar motivumokkal ékített dísztárgyakat.

A téglagyártást régebben a pozsonyiak és nagyszombatiak, ma kívülök még a dévényújfalusi és bazini gyárak űzik és termékeiket a szomszéd Ausztriába is kiviszik. Készítenek alagcsöveket és jóminőségű fedélcserepet is.

A régóta működő máriavölgyi palakőfejtőnek a termékei ma is inkább csak az állam és a közeli vidék szükségletét fedezi.

 

…Wienerbergi téglagyár és építő-társaság dévényújfalusi gőztéglagyára. Keletkezett 1891-ben. Gyártási ágak: fedélcserép, dísztégla, burkolattégla és hornyolt fedélcserép. A gyár területe 6 hold, melyen a kazánház, gépház, 21 szárító, a raktár, a körkemencze, egy telitőkemencze és 4 lakóház áll. Hajtóerő 160 lóerejű gőzgép. A munkások száma 180–200, de ennek a fele női munkás. Termelési képesség évenként négy millió darab. Piacza Magyarországon kívül Ausztria is…

 

…Ezeken kívül fennáll még a vármegye területén Pozsonyban: Blitz Albert czukorgyára, Neumayer és Kohlmann mechanikai paplangyára, Steiner és Grossmann műtrágyagyára, Pick Miksa bőrgyára, Hirschler A. paszomántgyára, Schleifer H. kalapgyára, Segesváry Dénes fémárúgyára, Lutz és társa festékgyára, Hruska János kocsigyára, Feitzelmayer Károly, Dohnal József gépgyárai, a Bunzl-féle katona-felszerelési gyár, Reidner Zsigmond téglagyára és Weinberger Béla malátagyára. – Nagyszombatban: a Treumann-, Ringwald-, Eisler-, Szeszler és Diamant-féle malátagyárak és a Mitacsek- és az Ozmics-féle téglagyárak, a Fischer testvérek harang-, vas- és fémöntője és gépgyára, Sprinzl Mór gőzfűrésze, Doppler E. eczetgyára. 328– Malaczkán: a Jellinek, Stern és Pollák szeszfinomítója, Pálffy Miklós hg. fűrésztelepe. – Vágszereden: Perl és társa gépgyára és vasöntője és Steiner M. fiai csontlisztgyára. – Pozsony-Borostyánkőn: a Weisz-féle rézhámor. – Szkalován: Pálffy József gr. fűrésztelepe. – Bazinban: Rössler Imre gőztéglagyára. – Dunaszerdahelyen: a gőzmalom r.-t. – Laksárújfalun: Drach és Findler szurokgyára. – Losonczon: Pálffy József gr. bútorgyára. – Ligetfalun: a Harsch-féle fadobozgyár. – Nebojszán: a Gülcher-féle keményítőgyár. – Somorján: a gőzmalom r.-t. – Stomfán: a Bies-féle keményítőgyár. – Tósnyárásdon: a Müller-féle czikória-gyár. – Vásárúton: a Popper-féle szeszfinomító…

 

Pozsony

 

Durvay Antal cs. és kir. udv. szállító telepei közül Pozsonyban az ácstelep 1850-ben keletkezett. Az alapító Tremmel József volt. A gyár területe 4000 négyszögöl és 3 épületből áll. Hajtóerő egy 50 lóerejű gőzgép. A munkások 324száma 70. Évi termelési képességét, az üzem természeténél fogva megállapítani nem lehet. Piaczai Pozsony vármegye, a szomszédos vármegyék és Ausztria. Téglagyárát a tulajdonos 1883-ban alapította, és itt finom burkolati és egyéb finomabb téglákat is gyárt a közönséges építési téglákon kívül. A telep területe 48 kat. hold, melyen 10 épület áll. A hajtóerő 50 lóerejű gőzgép és a munkások száma 130, a kikkel naponként 30000 darab téglát képes termelni.

 

 

 

Sajkásszentiván. Van téglagyár is.

 

Sárköz. Báró Vécsey László uradalma. Van tégla- és cserép-gyártás és az évi termelés kb. 400,000 tégla és 100,000 cserép; van két kőbányája, az egyikben trachitot, a másikban mészkövet fejtenek.

 

Sárospataki uradalom. Herczeg Windisgraetz Lajos tulajdona. Sátoraljaújhelyen téglagyár.

 

Sárvár Van itt továbbá kir. járásbíróság telekkönyvi hivatallal, kir. közjegyzőség, szolgabiróság, adóhivatal, uradalmi méntelep, magy. kir. tejgazdasági szakiskola, két takarékpénztár. Nevezetes a község mellett levő czukorgyár és sajtgyár, vizi-erőre alkalmazott műmalma, villamos műmalma, eczet-, gép- és téglagyára.

 

Sátoraljaújhely A töltésen túl, balra, a mezőn van az Incze-féle téglagyár…

 

Solt. Gróf Teleki Gyula uradalma. Van kisebb üzemű téglavetője, egy gőzcséplőkészlete és 3 aratógépe.

 

Solymár.   Rozália gőztéglagyár,

 

… Fried Zsigmond gőztégla- és agyagárú gyára. 1880-ban alapította a tulajdonos. Gyárt tömör fali téglát. Különlegessége a burkolattégla és fedélcserép. A gyár területe 320.000 m2 és 67 épületből áll. A hajtóerőt egy gőzgép és több villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 250–620 között váltakozik és ezek közül 120 nő. Évi termelési képesség 15 millió tégla és cserép. Hazai piacza a főváros és környéke. A gyár a munkástelepen saját iskolát tart fönn…

 

Somogydöröcske. Mindvégig a Hunyadyak voltak az urai. A községhez tartozik a Fehércsárda nevű téglavetőtelep.

 

Somogysámson. 1782 óta a pesti papnevelőintézet birtoka. Van a községben olvasókör, téglagyár és gőzmalom.

 

Somogyszob. Herczeg Hohenlohe Krisztina Kraft uradalma. Van két motoros malma (Somogyszobon és Inkén) 8 hengerrel, finom őrlésre; két téglaégetője (ugyanott), évi 600.000 drb termeléssel; két 8 HP gőzcséplőkészlete, egy Caterpillar motoros magánjáró szántógép és 5 kévekötő aratógép.

 

Somogyvár. Özv. gróf Széchenyi Imréné uradalma. Gazdasági ipart űz, és pedig van egy gőzerőre is berendezett, bérbeadott vízimalma; továbbá téglaégetője Somogyváron, kb. 400.000 db. évi termeléssel és Barcson, bérbeadva, egy körkemencze kb. 2 millió db. termeléssel.

 

Suránka. Emődy József uradalma. Gazdasági ipar: téglavetés.

 

Szabadfalu. Első Szabadfalui Gőztéglagyár Társaság téglagyára és fatelepe, Kiss és Társainak, a Merbl. Becker és Gemeinhardt és a Hofgärtner czégnek téglagyárai.

 

Szabadka

 

A Szabadkai tégla- és czementgyár részv. t. nagy körkemenczéje évi öt millió gyártási képességgel bír. Mellette még három tégla- és egy fedélcserépgyár is említést érdemel.

 

…Szabadkán, a Macskovics-féle téglagyárban is több alkalommal találtak népvándorláskori sírleleteket…

 

Első szabadkai géptégla- és czementárúgyár r.-t. Keletkezett 1893-ban. Gyártási ágak: fali, kút, kövezet és csatornaburkoló tégla, tetőcserép, czementlap, czementcső, czementcserép, műkövek, lépcsők, vályúk, stb. gyártása. A gyár területe 16 és 1/4 k. hold és 10 épületből áll. A hajtóerő 80 lóerős gőzgép és villamos motor. Munkások száma nyáron 140–150, télen 20–40; nőmunkásokat csak nyáron alkalmaznak, mintegy 30–35-öt. Évi termelése 5–6 millió tégla, egy millió tetőcserép, 400–500.000 czementlap és 4–5000 czementcső. Hazai piacza a szabadka–budapesti, zombori, bajai és mélykúti vasútvonalak mentén fekvő helyek.

 

Szabás. Itt van a nagyatádi téglagyár részvénytársaság téglagyára és özv. Somogyi Gyuláné gőzmalma és téglagyára.

 

Szák. most is gróf Esterházy Miklós Móricznak van itt nagyobb birtoka.

az uradalomnak téglaégető telepe van itt.

 

Szanád. Van itt egy téglagyár, mely Vuics Györgyé

 

Szárcsa.1801-ben, a zágrábi káptalan, illetőleg az auraniai perjelség nyerte kárpótlásul horvátországi birtokaiért. …Ezenkívül téglaégető-telep is van a helységben…

 

Szatmárnémeti A szatmári első téglagyár r. t. szintén egyike a számottevő nagyipari vállalatoknak. Alakult 1894-ben. Az alapításban részt vettek Hérmán Mihály, volt polgármester, Litteczky Endre, Antal Kristóf, Nagy Barna dr., Nagy József, Lengyel Márton, Domahidy Sándor, Emerich Tivadar, Fogarassy Sándor és Gabriel András.

Alaptőkéje 200.000 korona, melyből 80.000 koronát visszafizetett. Tartalékalapja 106.084 korona. Az 1907. évi üzleti eredmény 16.109 K. 27 fillér nyereség. A vállalat jelenlegi vezetői: Litteczky Endre igazgató, Fogarassy Sándor alelnök, Nagy Barna dr. titkár és ügyész, Nagy József, Lengyel Márton, Emerich Tivadar.

A vállalatnak egészen modern felszerelésű körkemenczéje van, mely mindenféle tégla gyártására be van rendezve.

A szatmárnémeti első gőztéglagyár r. t. is az újabbkori nagy építkezési kedvnek köszöni alakúlását. Az előbbihez hasonló terjedelmű vállalat. Alaptőkéje 140.000 kor. Igazgatóságának tagjai: Bartha Kálmán elnök, Gál Jenő ügyvezető-igazgató, Kovács Béla, Rácz Endre dr., Benedek József dr., Makár Károly dr., ügyész.

 

… A gyáripar tekintetében is történt valami. Az Első Téglagyár 1892-ben 100 ezer forinttal keletkezett. Majd kiépült az első Gőztéglagyár 70,000 forint alaptőkével. Aztán a többi. Ma már számos téglagyára van a városnak. Szóba került egy czukor-gyár emelésének terve is. Polacsek Emil vegyészmérnök tett a gyár felállítására ajánlatot, de az ügy elaludt…

 

Székelyfalu. Uszihelne téglagyár

 

Székelyhíd. Van itten téglagyár is.

 

Szenicz. Vagyon István uradalma. Gazdasági ipar: két téglavető kemencze.

 

Szent-Gotthárd Ipari fejlődésére az impulzust az állami dohánygyár adta meg, mely közel ezer családnak biztosítja életfentartását. Ezt követte 1896-ban egy svájczi konzorczium által létesített óragyár, téglagyár és a villamvilágítási telep.

 

Szentborbála. A XIX. század első felében a gróf Zichy-Ferraris család kezébe került. 1838-ban gróf Zichy-Ferraris volt a földesura. Van itt még egy pénzintézet, Wüchel Józsefnek téglagyára és Oberding Jánosnak eczetgyára.

 

Szenthubert. Van a községben olvasó-, temetkezési, dal- és ifjúsági egyesület, önkéntes tűzoltó-egylet, gazdakör, két pénzintézet, tejszövetkezet, a Bohn M. és társa téglagyára és a Knapp és Hamang gőzmalma.

 

Szentistván. Mindenkor a malaczkai uradalomhoz tartozott és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Az itteni uradalmi erdőben több szurok-kemencze s három téglavető-telep működik.

 

Szentpéter, A török dúlások után a királyi kincstár új telepeseket hozott ide, de később a Vásonkeői Zichyek lettek az urai és most is gróf Zichy Miklósnak van itt nagyobb birtoka és régi úrilaka, mely arról is nevezetes, hogy hajdan a vármegye háza volt, a hol a zavaros és háborús időkben megyegyűléseket tartottak. Van itt egy cserép- és téglagyár is.

 

Szenttamás. téglagyár Käuser Jánosé

 

Széphely. Jelenleg Pop Vinczének, a m. kir. közalapítványi uradalomnak, Schmidt Mártonnak, Frankl Henriknek és testvéreinek és özvegy Weisz Borbálának van itt nagyobb birtoka. Itt van a Jebeliana takarék- és hitelszövetkezet és az Országos Központi Hitelszövetkezet fiókja, továbbá két gőzmalom és két téglagyár.

 

Szépliget. A lakosság két kaszinót, két gazdakört, egy temetkezési egyesületet tart fenn. Van itt három pénzintézet, egy kender- és egy téglagyár, gőzmalom és bortermelő-egylet.

 

Szerecseny. Most gróf Esterházy Pálnak van itt nagyobb birtoka. A község mellett gróf Esterházy Pálnak téglagyára van.

 

Szigetszentmiklós. A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a helység a ráczkevei uradalomhoz tartozott. Jelenleg a cs. és kir. uralkodó család ráczkevei uradalma a helység legnagyobb birtokosa. Van itt községi hitelszövetkezet és téglagyár.

 

Szigetvár. Jelenlegi tulajdonosa gróf Andrássy Sándor. Van a községben 3 takarékpénztár, 2 segélyegylet, önkéntes tűzoltóegylet, polgári kaszinó, olvasókör, kath. legényegylet, kath. polgári kör, 48-as gazdakör, ipartestület, betegsegélyzőegylet, temetkezési egylet, keresztény jótékony nőegylet, izraelita nőegylet, 1 czipőgyár, 3 gőzmalom és 2 téglagyár.

 

Gróf Andrássy Sándor uradalma. Van az uradalomnak 2 gőz- és vízimalma, 2–2 hengerre és 2–2 kőre finom őrlésre és darára, téglaégetője, melyben évenként kb. 200.000 téglát égetnek

 

Szirbó. Getia Jánosnak téglagyára van itt.

 

Szomotor. Most a Reichard és társa czégnek van itt nagyobb birtoka. Említésre méltó téglagyára.

 

Sződ, Floch-Reyhersberg Alfréd dr. birodalmi lovag birtoka. Van téglagyár Sződrákoson és Gödön, 15 millió tégla évi termőképességgel.

 

Lovag Flock-Reyhersberg Henrik János dr. sződrákosi és gödi tégla- és czementlapgyárai. A sződrákosit 1869-ben alapította a „Sződrákosi téglagyár-társulat” és midőn ez megszünt, 1873-ban megvette a mai tulajdonos atyja. A gödi gyártelep 1900-ban keletkezett. Gyárt kézi- és géptéglát, tetőcserepet, burkolattéglát és kúpcserepet. Különlegessége a kút- és csatorna-tégla. A gyár területe Sződrákoson kb. 100, Gödön 50 kat. hold. Az épületek: két körkemencze, téglaprésház gépházzal, irodaépület, modern lakóházak és szárítók. Hajtóerő: 35 lóerős szívógázmotor tréshajtáshoz, 4 lóerős benzinmotor víz- és villamhoz, 2 lóerős szivattyú és 7 lóerős bányaszivatyú. Munkások száma átlag 100, a kik közül 40–60 nő. Évi termelési képesség Sződrákoson 4–5 millió, Gödön 7–10 millió tégla. Főfogyasztói Budapest és Ujpest.

 

Sztára. 1563-ban I. Ferdinánd városi szabadalmakkal látta el és vásártartási jogot adományozott a községnek. Későbbi birtokosai azután a Sztárayakon kívül még a Szirmay, Pothurnay és a Mokcsay családok voltak. Most a kassai takarékpénztárnak van itt nagyobb birtoka. Ezé a kastély is, melyet gróf Sztáray János 1770-ben építtetett. Ide tartoznak Alsó-major, Bukovina-major és Téglagyár telep.

 

Tab. Pallós-féle téglagyár

 

Tárcsó. a község, Milutinovics S. fiai és a m. kir. erdőkincstár a legnagyobb birtokosai. Van a községben hitelszövetkezet, önkéntes tűzoltó-egyesület, temetkezési egyesület, a délvidéki szerb földmívelők egyesületének fiókja, egy tégla- és cserépgyár s egy gyapjukártoló-gyár.

 

Tatabánya.

Tatabánya, a Vértesek nyúlványai alatt fekvő kisközség, mely csak a legújabban alakult. Az egész község tulajdonképpen nem más, mint a magyar általános kőszénbánya-részvénytársaság hatalmas telepe, melynek nagyarányú és gyors növekedését legjobban bizonyítja, hogy míg a legutóbbi népszámláláskor 4881 lakosa volt, most több, mint 10.000 lelket számlál, kiknek nagyobb része róm. kath. vallású. Nyelvre nézve a magyar korona területén használatos majdnem minden nyelv képviselve van, de azért mégis a legtöbb közöttük a magyar. A kőszénbánya hatalmas épületein kívül van itt még e társaságnak brikett- és téglagyára is.

 

Temerin. Az 1860-as években a Széchenek temerini birtokát az egyházi patronátusi joggal együtt Fernbach Antal apatini gabonakereskedő vette meg. Nagy birtoka van itt Fernbach Péternek is. Van téglagyár, tejgyár, két gőzmalom. Posta, távíró és vasúti állomás helyben.

 

Temesrékas. Temesrékasi téglagyár r.-t. 1894-ben 40,000 korona alaptőkével alakult s az alaptőke lassanként 180,000 koronára emelkedett. A gyár 23 hold területen épült és két, összesen 100 lóerejű Diesel-motor hajtja a modern gépeket. A foglalkoztatott munkások száma a főidényben 150–200; gyárt évenként mintegy 6 millió téglát és tetőcserepet. Gyártmányai a környéken és Délmagyarországon találnak elhelyezést.

 

Temesság. 1821-ben a csanádi káptalan nyerte adományul és 1823-ban németeket telepített ide. Van itt olvasókör, takarékpénztár, hitelszövetkezet, két téglagyár, egy czementárúgyár és egy gőzmalom. Idetartozik Káptalan-major. Az 1912-iki tavaszi árvíz a községnek óriási károkat okozott.

 

Temesvár

 

… 1719-ben mozgásba jött itt minden, hogy az ódon, keleti arczulatú és megrongált város új alakot nyerjen. A kincstári erdőkben még a tél folyamán készítették az építkezésekhez megkívántató faanyagot. Évről-évre úsztatták le a Tiszán Szegedig a mármarosi kincstári erdőségekből a fenyőszálfák százezernyi tömegét. Kora tavaszszal pedig a belgrádi, lugosi és aradi várkapuk előtti térségeken rengeteg téglavető és téglaégető telepeket rendezett be Blum Flórián városbíró, hogy téglában ne legyen hiány.

 

 

Városi téglagyár

A téglagyárnak 1905-ben történt megszerzését első sorban városfejlesztési szempontok tették szükségessé, mert a téglagyárnak kb. 30 holdnyi területe a város csekély kiterjedésű külhatárába és az ott elterülő külső földbirtokába ékelődik.

A város a részvénybirtokosokkal folytatott bizalmas tárgyalások után 405 darab részvényt ŕ 250 K-ért összesen 101.250 K-ért és 395 darabot ŕ 230-ért, összesen 90.850 koronáért, tehát a 800 darab részvényt összesen 192.100 K-ért megszerezte s így 1905. évi deczember hó 31-ével a téglagyár birtokába jutott.

A részvények vételárának fedezésére, a Magyar Jelzáloghitelbanknál 50 évi törlesztési időtartamra 220.000 koronás kölcsön szolgált.

A város kezelése alatt a téglagyár eddig annyit jövedelmezett, hogy a kölcsöntörlesztési részleteket mindig a téglagyár jövedelméből lehetett fedezni s még azonfelül mérsékelt tiszta jövedelmet is kimutatni. Az évi 4 millió tégla gyártására berendezett gyár kézi és gépi falitéglákat állít elő, melyeket főleg városi építkezéseknél használnak fel. Megvételével, bár kevésbbé modern berendezése miatt nagyobb jövedelmet nem hoz, a város a téglagyár területét megszerezte s a téglaárak alakulására mérséklő befolyást gyakorol.

 

Tenke. Van itt két gőzmalom, két nagyobb vizi malom, két téglagyár, takarékpénztár, iparos takarék- és önsegélyző-egyesület, önk. tűzoltó-egyesület, ipartestület, öt olvasó- és társaskör, dal-egyesület, temetkezési, kiházasítási egyesület.

 

Tesöld. Itt van a Latter és társa tégla- és czementgyára, továbbá a Herkules gőztéglagyár.

 

Tinnye. A XVII. század végén Miskey István, a zsámbéki vár parancsnoka volt a helység földesura. Utána a Simontsits, Hyross, Csefalvay, Balogh, Koltay, Hegedűs, Ujfalussy, Setét, Sántha és a Huszár családok örököltek. 1754. évbe Sörich Farkas és Balogh Mátyás vármegyei esküdtek voltak itt birtokosok, de ezenkívül zálogjogon Fribeisz Ferencz is birt egyes részeket. Midőn Kossuth Lajos politikai nyilvános működését megkezdette, hogy Pest vármegye gyűlésein, mint nemes embernek szólásjoga legyen, Somogyi Antal itteni birtokát vette meg. A határban kitűnő épület- és mészkő-bányák vannak, melyek kihasználására mészkőfejtő-vállalat és téglagyár alakult.

 

Topolya. Van téglagyár, tulajdonosa Bodrogh Mór.

 

TORONTÁL VÁRMEGYE

 

Kő- és agyagipar.

A kő- és agyagipar igen fejlett a vármegyében, a mit a sok építkezés is érthetővé tesz. Az itteni nagyszámú és tekintélyes téglagyárak készítményeit nem csak a vármegyében, hanem szerte az országban használják. A finomabb agyagipar (fazekas, pipagyártó) és kőmegmunkálás már nem olyan nagyméretű, noha nem hiányzik teljesen, sőt egy játékgolyógyár is van. Ebben az iparágban 214 önálló iparűzőt találunk, melyek a következőképen oszlanak meg: mész- és gipszkészítő és kavicskiaknázó 3, czement- és gipszárúgyártó 8, kövek mechanikai megmunkálása 12, téglagyár 112, fazekas 77, pipakészítő 1 és üveggyártás 1. A jelentősebb telepek a következők:

Bachmann Antal téglagyára, Pancsova; 50–100 munkás. Bohn-féle téglagyár Zsombolya; 800 HP gép, 940 munkás. Bohn M. és Társai gőztéglagyára, Nagykikinda; 500 HP gőzgép, 900 munkás. Breitkoppf K. és Társai első tiszai tégla-, cserép- és agyagárú gyára, Törökbecse; 130 HP gőzgép, 114 munkás. Bundy M. gőztéglagyár, Begafő; 80 HP gőzgép, 80 munkás. Első Gyertyámosi téglagyár r. t. Gyertyámos; 75 HP gőzgép, 40 munkás. Bauer Mihály épület és cseréptéglagyár, Nagykikinda; 25 munkás. Szőreg-Alföldi Gőztéglagyár, Weiszberger Marczel, Szőreg; 85 HP gőzgép 20 munkás. Mátyé József téglagyár, Ujpécs, 15 munkás. Czávits Uros üveg- és porczellánfestő műterme, Nagykikinda; 10 munkás. Daun Gyula gőztéglagyára, Nagybecskerek; 52 HP gőzgép, 75 munkás. Ifj. Dippong József gőztéglagyára, Nagykikinda; 30 HP gőzgép, 120–150 munkás. Első nagyszentmiklósi téglagyár r.-t. téglagyára, Nagyszentmiklós; 80 munkás. Özv. Guttmann Jakabné és Fiai czementárú gyára, Nagybecskerek; 14 HP motor, 25 munkás. játékgolyógyára ugyanott; 44 HP motor, 47 munkás; kaszakő és köszörűkőgyára, ugyanott; 40 munkás. Hungária gőztéglagyár r.-t., Zsombolya; 260 HP gőzgép, 750 munkás. Klein Bernát gőztéglagyára, Nagybecskerek; 35 HP gőzgép, 160–170 munkás. Klosz Testvérek gőztéglagyára, Gyertyámos; 140 HP gőzgép, 300 munkás. Krumenacker József gőztéglagyára, Nagykikanda; 65 HP gőzgép, 160 munkás. Kiszely Kálmán dr. módosi gőztéglagyára Módos; 20 HP gőzgép, 80 munkás. Nagy dr. és Társa gőztéglagyára, Nagybecskerek; 48 HP gőzgép, 53 munkás. Röser Mihály és Társai első homokmészkő-téglagyára és mészégetője Perjámos; gőzerő, 16 munkás. Schütz Nándor téglagyára Pancsova. Stagelschmidt János és József első nagybecskereki géptégla és sajtolt hornyolt cserépgyára Nagybecskerek; 100 HP motor, 180 munkás. Wehner Testvérek téglagyára Nagybecskerek. Zsombolyai gőztéglagyár r.-t. téglagyára Zsombolya; 400 HP gőzgép, 350 munkás.

 

Torontálvásárhely. Van itt 48-as függetlenségi polgári kör, ipartestület, takarékpénztár, hitelszövetkezet, két téglagyár és egy gőzmalom.

 

… Sepsey Mihály és a Torontálvásárhelyi első téglagyár mint r. t.,

 

Torzsa. A községben van egy török templom romja. Van takarékpénztár, segélyegylet, temetkezési egyletek; van gőzmalom, több tégla- és egy kóczgyár.

 

Törökbecse. Első törökbecsei cserép-, tégla- és agyagárú gyár

 

Breitkopf K. és Társai első tiszai tégla-, cserép- és agyagárú gyára. Keletkezett 1906-ban. Gyárt téglát, cserepet és agyagárút. A gyár területe 16 k. hold, 621 -öl és 18 épületből áll. A hajtóerőt 130 HP gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 114, a kik közül 24 nő. Évi termelési képesség 5 millió tégla és cserép.

 

Tövisfalu. A faluhoz tartozó cs. és kir. családi uradalmi téglagyár agyagföldjében diluviális csontokra bukkantak.

 

Újfutak. – Gróf Chotek Rezső uradalmi ipartelepei. 1. Kenderkikészítő telepe; alapította 1851-ben; saját terményeket dolgoz fel. Területe 25.000 m2, az áztatókkal 170.000 m2 s öt épülettömbből áll; a hajtóerőt egy 60 lóerejű gázmotor szolgáltatja. A munkások száma 120, ezek között 68 nő. Évi termelési képesség 3000 mm nyers kenderrost. Kivitele van Ausztriába. – 2. Gőzmalom, alapította 4581872-ben. Ez is saját terményt dolgoz fel. A gyár területe 5000 m2 s három épülettömbből áll. A hajtóerőt ennek is a 60 lóerejű gázmotor szolgáltatja; munkásainak száma 7. Évi termelési képessége 16.000 mm. hengerliszt. – 3. Körkemencze, alapította 1907-ben. Területe 55.000 m2, s hat épülettömbből áll. A körkemenczében egy 10 lóerejű lokomobil van. Munkásainak száma 26, ezek között nő 10. Évi termelési képessége két millió tégla, melyet a vidéken értékesít. Van még egy villamos telepe, a mely az ipari üzemek és a kastély kivilágítására szolgál.

 

Újkécske. 1848 előtt a báró Ürményi, a gróf Szápáry, a gróf Hunyady és a Balogh családok voltak a birtokosai és jelenleg gróf Vigyázó Ferencznek, Domokos Lajos dr-nak, gróf Szápáry Frigyesnek, Hay Mihálynak, Szabó Ferencznek és a Faragó családnak van itt nagyobb birtoka. Van a községben Kaszinó, Olvasókör, Polgári Kör, Ipartestület, Leány-Egylet, Kath. Legényegylet és három hitelintézet, továbbá gőzmalom és téglagyár.

 

Újpalánka. Egy nagyobb és egy kisebb téglagyár és két mészégető kemencze, valamint nagyobb fakereskedések is vannak

 

Újpécs. Van a községben olvasóegylet, polgáregyesület, temetkezési egylet, lövészegylet, takarékpénztár, népbank, hitelszövetkezet, két gőzhengermalom, tejszövetkezet, két téglagyár és négy sertéshízlalótelep.

 

Ujvár. Gál Lajos czement téglagyára.

 

Újvidék

…A helytartótanács ismételt sürgetésére a város telket vett a gör. katholikusoknak, 1810-ben kiégették a téglákat s 1820 szept. 11-én Stanics Konstantin kőrösi püspök Újvidékre jött a templom alapkövének letétele czéljából…

 

Vácz  A város fejlődésének újabb irányát mutatja az egymás után keletkező sok gyári vállalat. Ilyenek Reitter Ödön kocsigyára, a Váczi Hengermalom R. T., Saxlehner András szalmahüvely-gyára, a Kobrák czipőgyár, a Horganyhengermű R. T., az Első Magyar Szövő- és Kötőgyár, Lőwinger József butorgyára, az Oberländer és Reiser czég két téglagyára, Kohn Ignácz és Fia laskagyára, Hirmann István mérőeszközgyára, Losinszky és Társa tűzhelygyára és Picot Gyula mosópor-gyára, melyeken kívül a tíz–húsz munkást foglalkoztató és jórészt villamos erővel dolgozó gyáraknak szeri-száma sincsen. Mindezekről az ipari fejezetben részletesen megemlékezünk.

 

Varászló. Gróf Zichy Béla uradalma. Van téglaégetője, kb. 300.000 drb. évi termeléssel.

 

Varjas. Fuchs Péter téglagyára és Lukin György gőzmalma.

 

Város-hodászi gazdaság. Rupprecht Tasziló tulajdona. A gazdasághoz tartozik egy téglaégető s egy fürészmalom. Eladási piacz: Szombathely, Kőszeg. Napszám férfiak: 50–110 kr. Átlagos földhaszonbér 9 frt holdanként.

 

VAS VÁRMEGYE

 

Agyag- és téglaipar.

Az agyag- és téglaipar Szombathely rohamos fejlődése következtében szép lendületet vett. Szombathelyen 6 nagy körkemencze van, melyeknek termelési képessége évenkint 20 millió tégla. Azonkivül a vármegye minden nagyobb helyén van körkemencze s majdnem minden faluban van téglaszín.

Brenner János 1886-ban alapított körkemenczéje Szombathelyen, faltéglákat és cserépzsindelyt állit elő. A telep 21,800  öl területet foglal el és 10 épületből áll. A munkások száma 45; ezek közt 15 női munkás van. A gyár termelési képessége a hat havi üzemidő alatt egy millió tégla. Vasvármegyén kivül a szomszéd vármegyékbe is szállítja gyártmányait.

Wälder Alajos két Szombathelyi körkemenczéje közül az egyik 1888-ban, a másik 1894-ben épült. A telepek 68,000  öl területet foglalnak el és 18 épületből állanak, melyekben 100 munkás nyer foglalkozást. E gyárak a közönséges téglán kívül iszapolt fa- és burkolati téglát is állítanak elő, helyi fogyasztásra. Termelőképesség 6 hó alatt 4 millió.

A „Szombathelyi téglagyár”-at a Fischer és Faludi czég 1894-ben alapította Szombathelyen. A telep területe 11,220  öl és 10 épületből áll. A munkások száma 40. Termelőképessége 6 hó alatt körülbelül 1 millió.

Az Első szt.-gotthárdi téglagyár részvénytársaság telepének termelőképessége, a szokásos évi munkaidő alatt, 1 1/2 millió darab. Az üzem nemcsak a közönséges fali téglára, hanem fedőcserépre, préselt, párkány- és kövezet-téglára is kiterjed és a községen és környéken kivül Stájerországban is van piacza. A társaság alaptőkéje 20,000 frt.

Bezerédj Adorján nagybirtokosnak Rum-Haraszton van téglagyára, melyet 1894-ben építtetett. A téglagyár préselt téglát és zsindelyt állít elő és 8000 téglát képes naponta késziteni.

 

Vaskút. A község téglaégető kemenczéje körűl, az országút mellett, régi halmok vannak, melyeket hún temetőknek tartanak. A mostani kegyuraságot a Zichy-Ferraris család gyakorolja, de a község is magáénak tartja.

 

Vasvári uradalom. Festetich Tasziló tulajdona. Bérlő: Meller Henrik. Hozzátartozik: N.-Mákfa, Kis-Mákfa, Gerse, Pethő-Mihályfa, Péterfa, Oloszka, Győrvár, Ujlak, Alsó-Csikó. Összterület 12,000 hold. Mag, takarmány és czukorrépa-termelés. Lótenyésztés: muraközi faj. Juhtenyésztés, fésüs gyapjas fajta 6200 drb. Gazdasági ipar: téglavetés, 4 vízi s 1 gőzmalom. Gabna-kivitel Francziaországba és Svájczba. Állatkivitel Bécsbe.

 

Vedrőd Zichy József gróf uradalma Vedrődön. Van még egy vízi malom, mely villamos motorral is fel van szerelve, továbbá egy téglavető.

 

Versecz 1866-ban állították fel az állami méntelepet. 1868-ban alakult a Takarékpénztár, 1869-ben a Téglagyár és 1871-ben a Hitelbank.

 

Vilmány. Gróf Taaffe Ede örökösei (bérlő: Widder I. örökösei). Gazdasági ipar: gazd. szeszgyár, 7 kövü malom, kendertörő és téglaégető.

 

Vöröstemplom:  Soldán Ignácznak téglagyára.

 

Zákány. Gróf Zichy Ödön hitbizományi uradalma. Van egy téglagyára és 3 vízimalma.

 

Zenta: Vuics György fa- és téglaégető-telepe, Rózsa Sándor cserépkályhagyára, Görög László és Társai hengervámmalma, a Zenta-Roskoványi Iparvállalat Rt., bőrtelepek stb.

 

…Zenta–Roskoványi Egyesült Iparvállalat r. t. villamgyára (Zenta) gőzmalommal, téglagyárral és gőzfűrésszel kapcsolatban; itt 328 lóerős gőzgép és 109 munkás van…

 

Zichyfalva. Mály és Wosching czégnek egy téglagyára

 

Zombor

 

A gyáripart a Zombori Export-gőzmalom r.-t. s a Weisz-féle gőzmalom, továbbá a Mérő Ignácz és az Angyal-Bernhard-Pfeiffer-féle téglagyárak képviselik.

 

…Zombor határában, a Thim-féle téglaégető területén 23még egy temetőt ismerünk, mely talán a késői jazyg-korból származik. Itt bronz-tárgyakkal vegyesen vastárgyakat is találtak. A Mérő-féle téglaégetőből való egy római utánzatú, barbár kis edény és egy fibula. Mindakettő az ifj. Frey-féle gyűjteménybe került….

 

….1892-ben Zomborban, a Szondi kaputól délnyugatra eső Kukula-féle téglaégető-telepen is találtak egy sírt…

 

Zsadány. Most a Juricskay örökösöknek és Schwarcz Ferencznek van itt birtokuk. A községben téglagyár van; a lakosok temetkezési egyesületet tartanak fenn.

 

Zsarnócza. A község határában a m. kir. erdőkincstárnak 83nagyszabású gőzfürésztelepe, téglagyára, fenyőmagpergetője és faiskolája van.

 

Zsombolya

 

…Van itt Tej szövetkezet, Gőztéglagyár r. t., Hungária Gőztéglagyár r. t., Bohn M. és társai gőztéglagyára, Quint József téglagyára, Decker-féle kalapgyár….

 

Bohn M. és Társai gőztéglagyára. 1884-ben alapította Bohn Mihály. Fióktelepe van Nagykikindán, Békéscsabán, Budapesten, Szenthuberten és Károlyligeten. Gyárt téglát, cserepet és keramiai anyagot. Különlegessége a hornyolt cserép, saját szabadalma szerint. A gyár területe 64 k. hold és három körkemenczéből, 11 hivatalnoki és munkásházból és a hozzátartozó melléképületekből áll. A hajtóerőt egy 450 HP gőzgép és egy 250 HP villamos generátor 245szolgáltatja, mely utóbbi 10 dinamógépet hajt. A munkásuk száma 940, kiknek fele nő. Évi termelési képesség 18 millió cserép, 8 millió építőtégla és 300 vaggon keramit. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába, Bulgáriába és Szerbiába.

Zsombolyai gőztéglagyár r.-t. 1894-ben alapították helybeli lakosok. Gyárt téglát, cserepet és keramiai czikkeket. A gyár területe 40 k. hold; van egy körkemencze, két tüzzel és 4–5 melléképület. A hajtóerőt egy 400 HP gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 350, kiknek több mint fele nő. Évi termelési képesség kb. 8 millió cserép, 4 millió tégla és 200 vaggon keramit. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Bosznia-Herczegovinába.