Kassa

A Józsefváros mögött van a Tábor nevü városrész, mely egészen a domboldalra épült. Meredek utczák apró házaiból áll. Túl a Táboron a dombon két nagy téglagyár látja el a város épitési szükségleteit. A felső-magyarországi épitkezési részvénytársaság és Jakab Péter téglagyárai mellett itt találjuk az előbbinek keramitgyárát is.

 

 

 

 

A Felsőmagyarországi épitkezési részvénytársulat tégla- és keramitgyára (Szepsi út). Alapittatott a téglagyár 1872-ben, a keramitgyár 1892-ben. Gyártási ág: kézimunka tégla és keramit járdatégla, – különlegesség: színes, dessain-keramit burkoló téglák. A gyár 13,500 nm. területen 29 épületből áll. A keramitgyár hajtóereje egy 50 lóerejü gőzgép. A munkások száma: 300, köztük 100 női munkás. Gyártási képesség 9 havi munkaidő alatt 9 millió tégla és 12 havi munkaidő alatt másfél millió keramitlap. A gyár keramitgyártmányainak elárusitásával Kassán a Fleischer és Schirger czég van megbizva. A gyár, mely egyike a legujabb ilynemü telepeknek, mintaszerüen van berendezve és szakszerü vezetése folytán föltétlenül kitünő és versenyképes árut gyárt.

 

 

 

Jakab Péter tégla-, kályha- és terracotta-gyára (Szepsi út). Alapittatott 1878-ban. Különleges gyártási ág a kályha- és terracotta-gyártás, mely czikkek ugy mintázás mint anyag és kivitel dolgában elsőrendüek. A gyár területe 14,000  m. és 21 épületből áll. A munkások száma 160, köztük 60 nő. Termelési képesség 9 havi munkaidő alatt kb. 10 millió darab. A gyár tégláit messze vidékre hordják, terracotta-készitményeit pedig egész Felsőmagyarországon ismerik. A fejezet élén levő fejkép e készitmények mintadarabjainak csoportját ábrázolja.

 

 

Káva. Leleszi Kovách Gáspár birtoka. A gazdaságban kisebb üzemű téglaégető van.

 

Kecskemét. – Kecskeméti egyesült gőztéglagyár r.-t. Keletkezett 1901-ben. Fali téglát és fedélcserepet gyárt. Három gyártelepe van: I. 40, II. 50, III. 28 hold területű. Van rajtuk három körkemencze, három tiszti lakás hat család, öt munkáslakás 120 család részére és 18 szárító szín. Munkások száma nyáron 120 férfi, 40 nő, télen 15 férfi. Évi termelési képesség 10 millió fali tégla és egy millió fedélcserép. Hazai fogyasztói a környékbeli városok.

 

Kerecsend. A Reiner és Mandula czégnek pedig egy téglagyára áll üzemben.

 

Kéthely. Gróf Hunyady József kéthelyi uradalma.  Gazdasági iparvállalatai is vannak, és pedig egy vízimalma 2 kőre s egy hengerrel, egy gőzmalma 2 kőjáratra 3 hengerrel; továbbá téglaégető körkemenczéje 1,500.000 db. évi termeléssel.

 

Kevevára. Nevezetesebb gyárai és ipartelepei: Schlarb Péter és fiai téglagyára, Miron Justinné téglagyára, Paull Sándor gőzmalma és Friedrich József és Társa gőzmalma. Társadalmi élete is kifejlett.

 

Kisgézsény. Most gróf Andrássy Gézának és Sándornak van itt nagyobb birtokuk, uradalmi erdészeti hivataluk, téglagyáruk s egy régi kúriájok, melyet még a Nagy család építtetett.

 

Kishegyes. Nagyobb birtokuk van itt Kiss Károly, özv. Pecze Péterné és Kriszhaber Simon birtokosoknak. Van vasuti állomása és két pénzintézete; ker. hitelszövetkezet és önsegélyző szöv. Van gőzmalom és téglagyár.

 

Kisköre. – A szatmári püspökség birtoka. Van saját két gazdasági malma és téglaégetője, 8 drb cséplőkészelete, egyenként 10 lóerőre.

 

Kiskunfélegyháza Van néhány gyára is. Van két műkő- és czement-gyára, szivarszipka- és táskagyára, jéggyára, téglagyára, igen jónevű gyufagyára, továbbá három gőzmalma.

 

Kiskunhalas Említést érdemel a város határában lévő téglagyár, mely mészből és homokból igen erős téglát és cserepet gyárt.

 

Kismagyar Pálffy Béla gróf és neje szül. Batthyány Blanka grófnő uradalma. Az uradalomban két téglaégető van.

 

Kisősz. téglaégetőtelep, mely Ziegler, Guth és társaié.

 

Kispest.

Pálóczi Horváth István, mészhomok-téglagyára. 1909-ben alapította a tulajdonos. Gyárt falazótéglát, formatéglát, és járdalapokat. Különlegessége a futóhomokból mészhozzáadással készített műkő. A gyár területe 24.000 -öl s több egymáshoz illesztett épületrészből áll; van egy kétemeletes főépület, több földszintes részszel és egy földszintes melléképület lakásokkal. A hajtóerő egy 400 lóerős kondenzációs gőzgép és villamos erőátvitel. Munkások száma 200 s ezek közül 20–30 nő. Évi termelési képesség 40 millió tégla. A termelést több éven át teljesen elfogyasztják a Wekerle-telepen készülő 1200 munkásháznak az építkezésénél.

 

Kistapolcsány. Pető Albert kályha-, fedélcserép-, tégla- és alagcsőgyára

 

Kiszombor. Van a községben gazdasági olvasókör, önkéntes tűzoltó egyesület, takarékpénztár, Rónay Ernő mezőgazdasági szeszgyára, Joó István tégla- és cserépgyára, Bódi Sándor téglagyára és Selmeczi Antal műmalma.

 

Kocs. Van itt téglagyár is, mely a református egyház tulajdona.

 

KOMÁROM VÁRMEGYE

 

A vármegye területén a következő hat téglagyár van: Kis-Megyeren Span Lázáré, Komáromban a Becsali téglagyár, Aszáron Hérics Mártoné, Kisbéren és Bábolnán a m. kir. ménesbirtoké és Tatán gróf Esterházy Ferenczé.

Ezek között a legnagyobb a most említett tatai téglagyár, mely 1896-ban keletkezett és azóta olyannyira bővült, hogy most évi produktuma 15 millió tégla. A telep 5 körkemenczéből áll, mely a bécs–budapesti vasúti vonal mentén elhuzódó 60 holdnyi agyagbánya mellett épült. Az első minőségű bánya-agyagból a körkemenczében sajtolt falburkoló téglákat, piros, sárga és tarka színben, hornyolt, lapos és angol hullámos cserepet, bokázott téglát, talajcsöveket, stb. égetnek. Az itt említett téglagyárakon kívül, van még több kisebb tégla-égető és egy cserépégető, mely a klosterneuburgi apátság tulajdona.

 

Komját. Báró Wodianer Albert uradalma. A gazdasági ipart két mezőgazdasági szeszgyár és egy téglagyár képviseli

 

Kula. Glässer Ádám, Glässer Márton és Kosztonosics György téglaégető körmenczéje és Glässer Vilmos téglaégetője.

 

Laborczrévi (krasznibródi) Reuss uradalom. XXIV. Reuss herczeg tulajdona. Hozzá tartozik: Nyágó, Boró, Palota, Rokitócz, Mikova, Dricsna, Bisztra, Polena, Havaj, Makócz és Bukócz. Az uradalomban téglagyár van.

Laborczrévi (krasznibródi) Wollmann-gazdaság. Wollmann Kázmér tulajdona. Hozzá tartozik: Rotkócz, Szukó, Repejö, Izbugya, Zbojna, Sztropkó, Hocsa, Pritulyán és Kistoronya. Szukón téglavető és kőolajforrás van, állami segélylyel.

 

Lengyeltóti. Gróf Zichy Béla uradalma, Gazdasági ipart is űz, van 2 gőzmalma, az egyik 2 kőre és egy hengerrel; a tégla körkemenczéje, mely jelenleg bérbe van adva, 1 1/2 millió téglát termel évente; tőzeggyára évi 300 vaggon alomtőzeget és kb.

 

Ligetfalu.

E község Engerau néven is ismeretes volt. Ma a Pálffy-féle szeniorátusnak és a pozsonyi társaskáptalannak van itt nagyobb birtoka. E községben több nagy gyártelep van, így a Westen P. társaság zománczozott-edény gyára, Levy James gépszíjgyára, Harsch testvérek fadobozgyára és e vidéken van Durvay Antal téglagyára.

 

Lippa. A közgazdasági élet terén jelentékeny tevékenységet fejt ki négy takarékpénztára, Bondy és Társa sör- és téglagyára, Nekola János és Grosz Sándor téglagyára, Sitkey, Mindl József gőzmalma és az Első Lippai czementárúgyár.

 

Maholány. A község határában van Pető Albert nagyobb szabású faipar-vállalata, kályha-, fedőcserép- és téglagyára.

 

Magyarkanizsa. – Magyarkanizsai első gőztégla- és cserépgyár r.-t. Keletkezett 1907-ben. Gyártási ágak: kézi és géptégla, hódfarkú és hornyolt tetőcserép készítése. A gyár területe 60.000 m2 és 6 épületből áll. A hajtóerőt 75 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 60–70, ezek között 12 nő. Évi termelési képesség 3–4 millió tégla és cserép. Hazai piacza helyben, Törökkanizsa, Martonos és Horgos.

 

Malaczka. A Balassa grófoknak birtoklásuk idején a városban nagyszabású kastélyuk volt, melyet vadászkastélynak használtak. E kastély romjaiból építtette a XVII. század első felében Pálffy Pál gróf a ferenczrendiek mai zárdáját. A győri hős szívét a ferenczrendiek lorettói házában őrzik. A községben levő hatalmas kastélyt szintén a Pálffyak építtették 1624-ben. Egyike ez a vármegye legszebb és legnagyobb kastélyainak, mely Pálffy Miklós herczegé. A ferencziek zárdájában van a Pálffy család sírboltja. Van itt járásbíróság, két takarékpénztár, kaszinó, dalegylet, tűzoltó-egyesület, a Pálffy herczegi uradalom központi hivatala, uradalmi szeszgyár és gőzfürész, azonkívül pedig még Stern és Jelinek szeszfinomítója és a Holczer-féle szappangyár. A községhez tartoznak Fáczányos, Karolinenhof, Marchechek, Vöröskereszt vadászlakok, Rakárna puszta, Vinohradek major és Téglavetőtelep.

 

Marczali. Gróf Széchényi Andor Pál uradalma. Gazdasági ipara is van, és pedig egy finom őrlésre berendezett malma 2 hengerrel, vízi- és motorhajtóerőre; egy gőzüzemre berendezett gőztégla- és cserépgyára, mely évente 1,800.000 téglát és 7–800.000 gráczi cserepet termel; továbbá gőzerőre préselt turfa kitermelése, évente 2000 tonna termeléssel.

 

Margitta. A községben a mölki apátsági uradalomnak cserép- és téglagyára van

… téglaégetés kb. félmillió drb évi termeléssel…

 

Martonos. Van tégla- és cserépgyár s fafűrészelési ipartelep.

 

Melencze. Itt van Teodorovits Dusán téglagyára, Muntyán Jefta és társai téglagyára, Gruity Obrád gőzmalma és Lozanity Uros nyersolajőrlője.

 

Mernye. A magyar kegyes-tanítórend uradalma. Gazdasági ipart űz, van gőzmalma 2 pár hengerre és egy pár kőre; van 6 gazdasági téglaégetője, melyekből az egyik bérbe van adva.

 

Militics. Nagyobb ipartelepek: két kender- és kóczgyár, gőzmalom r.-t., téglagyár, két vajgyár és eczetgyár.

 

Módos. Mindvégig a zágrábi káptalan volt a földesura, melynek egy 1795-ben épült kastélya is van itt. Van itt József kir. herczeg szanatórium-egyesület, a délmagyarországi földmívelők gazdasági egyesületének fiókja, tejszövetkezet, kaszinó, polgári olvasókör, több takarékpénztár, két téglagyár és két gőzmalom.

 

Mokrin. Jelenleg Weiler Rezsőnek, Ekkert Gyulának, Novakov Lyubkónak és Erling Ottó dr.-nak van itt nagyobb birtokuk. Van a községben önkéntes tűzoltóegylet, hitelszövetkezet, két takarékpénztár, két gőzmalom, egy téglagyár és egy fűrésztelep.

 

Moraván. Gróf Zedtwitz Kurt uradalma. Hozzá tartozik 6 major, 1 szeszgyár, 1 gőzfűrész, 1 téglagyár, 2 malom, 3 tiszti- és 7 erdőőri- és számos munkáslakás.

 

Morvaszentjános Hohenlohe Kraft Keresztély herczeg morvaszentjánosi uradalma. Van az uradalomnak két szeszgyára, 1822 hktl. kontingenssel és egy téglavetője bérbeadva.

 

Nádalja. Schmidt Ferencznek téglagyára van.

 

Nágocs. Báró Rubido-Zichy Iván követségi tanácsos birtoka. Van tégla- és cserépégetője 250 ezer tégla-, illetőleg 30 ezer cseréptermeléssel.

 

Nagy-Szalonta. 1702-ben Lipót császár herczeg Eszterházy Pál nádornak adja zálogba, 1745-ben pedig Mária Terézia Eszterházy Antal Pál herczegnek adományozza. A XVIII. század végén és a mult század elején még kb. 200 nemes család lakta a várost, melynek állattenyésztése már a mult század elején európai hírű volt. A községben van úri kaszinó, iparos-kör, kereskedők társasköre, gazda-kör, Arany-emlék-egyesület, önk. tűzoltó-egylet, dalegylet, zene-egylet, athletikai klub, műkedvelő társulat, két takarékpénztár, két piczulás-bank, hat temetkezési és két kiházasítási egylet, közkórház, községi árvaház, községi algymnásium, két nevelőintézet, gazdasági ismétlő iskola, három téglagyár, gőzmalom és olajütő-gyár.

 

Nagybecskerek. – Klein Bernát gőztéglagyára. 1890-ben alapította a mai tulajdonos. Gyárt téglát és cserepet. Különlegessége a hornyolt cserép. Területe 20 k. hold és hat épületből áll, 14 szárítóval. A hajtóerőt 35 HP gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 160–170, kiknek fele nő. Évi termelési képesség két millió tégla és három millió cserép. Piacza egész Magyarország.

– Stagelschmidt János és József I. nagybecskereki géptégla és sajtolt horonycserépgyára. 1890-ben alapította Stagelschmidt János. Gyárt fali és burkolati téglát, tető és hornyolt cserepet. Területe 25 k. hold és 45 épületből áll. A hajtóerő 100 HP gőzgép. Munkások száma kb. 180, kiknek fele nő. Évi termelési képesség 8 millió darab tégla és cserép. Piacza a Délvidék.

 

…Vámház nevű állomása, ennek közelében pedig a régi szerb temető és azon túl a városi faiskola. A városon kívül van jobbra Bürger és Grünwald, vasöntője és gépjavító műhelye, balra a Wehner Testvérek téglagyára.

 

Nagykároly

 

… A Teremi-útról átcsapunk a Gencsi-re. A szélétől vagy két kilométernyire vannak a téglagyárak, a körkemenczékkel és kissé távolabb megkapjuk a Szt. Háromság kápolnáját. Régi pincze van közelében, a melyről azt terjesztette el a néphit, hogy a hajdani Károlyi-várat az erdődivel összekötő alagút, holott a Károlyiak régi dézsma-pinczéje volt…

 

Gróf Károlyi Gyula uradalma. Van két malma; saját szükségletre téglaégető és homokbányák

 

Nagykárolyfalva. Wainz Ágostnak és Kehr testvéreknek téglagyára

 

Nagykáta. Van itt téglagyár is, mely néhai Katona Péter örököseié.

 

Nagykemencze. Most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka és csinos kastélya, melyet még a Csákyak építtettek. Az itteni szesz- és téglagyár a gróf Andárssy-féle uradalomhoz tartoznak.

 

Nagykikinda

 

Ipar és kereskedés.

A gyáripar is elég tekintélyesen van képviselve a városban.

1. A Nagykikindai gőzmalom r.-t. alakult 1869-ben, eredetileg 900.000 korona alaptőkével, mely jelenleg 1,800.000 korona. Évi gyártás képessége 700.000 métermázsa. 293 munkást foglalkoztat. Igazgatója Fischer Félix. 2. Briket- és kőszénbánya r.-t. Alaptőke 90.000 korona, átvette a Délmagyarországi Kőszénbánya r.-t. bányáit. 3. Nagykikindai villamossági r.-t. Ellátja a nagykikindai, nagyszentmiklósi, mokrini, máriaföldi közvilágítást. 4. Schaff Testvérek keményítőgyára, termelőképessége 450 vaggon. 120 munkást foglalkoztat. 5. Bohn M. és társa gépgyár, vasöntőde és téglagyára. Gépgyára 106, vasöntődéje 23, téglagyára 948 munkást foglalkoztat. 6. Dippong József téglagyára 84 munkást, 7. Kummenakker József téglagyára 136 munkást, 8. Mészáros József és Társai téglagyára 114 munkást foglalkoztat.

 

Nagykőrös

 

A ref. temető külső részén van a járványkórház, melyet a város 1894-ben építtetett. A vásártér közelében délre van az Első Nagykőrösi Téglagyár r.-t. telepe, melyet 1906-ban alakítottak át részvénytársasággá s jelenleg 35 munkással dolgozik s évente 3 millió téglát gyárt. A város felé indulva, találunk egy szárazmalmot, a mely ma már az egész Alföldön kiveszőben van, éppúgy, mint a szélmalom. 1857-ben még 64 volt s ma már csak 3 van a város területén. Ezek közül is csak kettő működik, a harmadik már motoros űzemmel szecskavágóvá alakult át. Hasonlóképen az egykori 15 szélmalomból is már csak három áll.

 

Nagylévárd. Ide tartoznak a Berger, Dil és Plavala téglavetők, a Jelinek és a Nyirky majorok, a Miohal erdészlak, a Pila malom és a Wenkckheim ménes.

 

Nagymegyer. 1867-ben alakult meg a nagymegyeri olvasó- és társaskör. Most már kaszinóján kívül takarékpénztára, hitelszövetkezete és téglagyára is van. Mostani nagyobb birtokosai gróf Kálnoky Hugó és Eggenhoffer József örökösei.

 

Nagyősz. Van a községben iparoskör, két temetkezési egylet, gazdasági egyesület, két pénzintézet, egy mezőgazdasági szövetkezet és két téglagyár, melyek közűl az egyik Schleich Péteré, a másik Haman Sebestyéné.

 

Nagyréde. A helységben a közbirtokosságnak téglagyára áll fenn, melyet jelenleg Vitál Márton bír bérben.

 

Nagysenkvicz. A községben van Gross Samunak szeszgyára és Mahota Józsefnek téglagyára, mely utóbbinak területén gyakran bukkannak őskori leletekre.

 

Nagyszombat

 

… A külső város keleti részén apró házakon kívül két téglagyár van….

 

Nagytany. 1657-ben Szegedy Gáspárt is a birtokosai között találjuk. Később azután még a gróf Zichy, Laky, Fekete, Csepy, Csorba, Fehér és Keszeg családok lettek a nagyobb közbirtokosai, majd a mult század elején gróf Waldstein János is; most Sabran herczegnő örököseinek, a Kőröspataki Kálnoky grófoknak van itt nagyobb birtokuk. Van itt Fiedler Jánosnak nagyszabású lenkikészítő gyára. Azelőtt itt volt az ország egyik legnagyobb czukorgyára, mely 1855-ben épült, de 1873-ban megszünt. Említést érdemel még téglaégetője.

 

Nagy-Tapolcsány Kegyura báró Stummer Ágoston. Van itt ipartestület, betegsegélyző-egylet, takarékpénztár, kereskedelmi bank, hitelbank és két téglagyár.

…Deutsch Imre téglagyára 24 munkással…

 

Nagyvárad

A nagyváradi műtrágyagyár részvénytársaságot 1890-ben alapították. Gyártási ága konczentrált marhatrágya, de mint mellékiparággal épülettégla-gyártással is foglalkozik. A telep 22 katasztrális holdnyi területen fekszik, melyen 10 épület áll. Hajtóerő 30 lóerejü gőzgép. A munkások száma, a rendes munkaidény alatt, 200–250, kiknek a harmadrésze női munkás. Évi termelési képesség műtrágyában körülbelül 250 vaggon, téglában körülbelül egy millió darab. Téglagyártmányait csak a vármegyében helyezi el, de a műtrágya piacza Magyarországon kívül Ausztria és Németország.

 

Németlak. Postája Nagyfalva, távírója Szent-Gotthárd. A községben téglagyár van.

 

Németpalánk

…1898-ban Németpalánkén, a község és a Borócz közötti útra eső téglaégető gödrökben,…

 

Niczkyfalva. Mindvégig a vallás- és tanulmányi alapé volt és most is annak van itt nagyobb erdőbirtoka. Van itt hadastyán és lövészegylet, önsegélyző egylet, takarékpénztár, négy tejszövetkezet, olvasókör, czement-, tégla-, betongyár és gőzmalom.

 

Nikla. Berzsenyi Sándor birtoka. Van téglagyára, évi 120.000 téglatermeléssel.

 

Nyíregyháza

 

…hogy a Bujtoson épült a Barzó és Vojtovics építő czégnek, valamint Király Sándornak, a szarvasi útczán túl, a rozsréti dülőút mentén pedig a Führer-czégnek téglagyára; végül, hogy a debreczeni út végén elterülő pázsitok mentén van az úgynevezett alvégi vagy debreczeni-úti…

 

 

 

 

 

 

Barzó Mihály és Vojtovits Bertalan építőmesterek téglagyára Nyíregyházán. Alapíttatott 1886-ban. Gyártási ágak rendes épülettégla, síntégla, homorú és lapos cserép. A telep, melynek területe mintegy 23 hold, a téglagyártáshoz teljesen fel van szerelve; van rajta egy körkemencze, 10 darab szárító-szín, azonkívül még 6 darab különböző czélra szolgáló épület, a szükséges kútak, sártörő és vízhúzó gépek. A munkások száma 70–80, ezek között 20–25 asszony-munkás. Évi termelési képesség két és fél millió. Piacza Nyíregyháza és környéke.

E czég tagjai, mint tervező építőmesterek, a következő épületeket építették fel: a városi gőzfürdőt, ág. ev. főgimnáziumot, görög kath. templomot, több városi iskolát és tanítói lakot és számos magánházat; mint vállalkozók pedig a kir. törvényszék és börtön épületét, a nagy evangelikus iskolát, a vármegyeházát, a város tulajdonát képező, díszes Korona-szállót, a közvágóhidat, a közraktárakat, a honvéd-lovas laktanyát, a színházat, a posta-épületet, a villamos telepet, az Erzsébet közkórházat, a berczeli, bereczki és vissi vízemelő-telepeket és tiltókat, a nagykállói orsz. tébolydát és ugyanott a járásbíróság épületét és több vidéki templomot és kastélyt.

Van ezenkívül még két kisebb téglagyár. Az egyik Király Sándoré, a másik a Führer czégé.

 

Obád. Oberding Antalnak téglagyára van itt.

 

Óbecse. Óbecsén van járásbíróság, közjegyzői, szolgabírói, adóhivatal, telekkönyv, takarékpénztárak, apácza-zárda, továbbá van sörgyár, jéggyár s több gőzmalom és három nagyszabású téglagyár

 

Ókeresztúr. Velicsker és Mallaski czégnek tégla- és cserépgyára.

 

Ópalánka. Vannak téglagyárak, két pénzintézet, és néhány egyesület. Postája, távírója, telefonja és vasúti állomása Palánkán.

 

Ószivácz. Téglagyára Theodorovics Dusánnak.

 

Ószőny Gróf Gyürky Viktorné uradalma. A gazdasági ipart téglagyár képviseli.

 

Osztopán. Van a községben hitelszövetkezet és a Ring Lipót és Samu czégnek tégla- és cserépgyára.

 

Őri-Szt.-Péter. Határában a rómaiak idejéből nagyobb telep volt. Van itt kisebb szövőgyár, téglagyár és szikvízgyár.

 

Örkény. Váradyné halála után 1888-ban első férjétől, Katona Mihálytól származó leánya, Katona Ilona örökölte az uradalmat s ma is közös tulajdonul bírja azt férjével, Pálóczi Horváth Istvánnal. Az uradalomhoz tartozik: Ilonamajor, szeszgyárral, gőzmalommal és mészhomok-téglagyárral

 

Pálóczi Horváth István szeszgyára, gőzmalma és mészhomoktéglagyára. A szeszgyárral kapcsolatos gőzmalmot 1898-ban alapította a tulajdonos. Gyárt nyers szeszt, búza- és rozslisztet. Területe 1600 -öl és egy többemeletes épületből áll. A hajtóerőt egy 125 lóerős kompaund kondenzácziós gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 15. Évi termelési képesség 1400 hektoliter szesz és naponta 120 mm. őrlés. Fogyasztója a környék. – A mészhomoktéglagyárat 1901-ben alapította a tulajdonos. Gyárt falazótéglát, formatéglát díszítéshez, fedélcserepet és átereszcsöveket. Különlegessége a futóhomokból oltott mészszel készített műkő mindenféle alakban. Területe 2400 -öl és több egymáshoz épített földszintes épületből áll. A hajtóerő 125 lóerős gőzgép. Munkások száma 40. Évi termelés 3,000.000 tégla és 625.000 fedélcserép. Fogyasztója a környék.

 

Őrszentmiklós. Van itt téglagyár is.

 

Ötvény. A községbeli téglagyár a Drinszter és Wetzler czégé

 

Palánka. Két takarékpénztár és három más pénzintézet, önk. tűzoltók, kaszinó-, olvasó- és közjótékonysági egyesületek, több téglagyár, mészégetők, nagyobb fakereskedések, kifejlett ipar és egy közs. kórház.

 

Pancsova Bálgács téglagyára, Schätz Nándor téglagyára

 

Párdány. A községben egy téglagyár és egy benzinmotoros malom is van, mely Porte Miklósé.

 

Paripás. Van téglagyár.

 

Parnó. Most gróf Andrássy Géza uradalmának egyik Az uradalomnak itt téglagyára is van.

 

Péczel. Fáy Bélának és Fáy Halász Gidának közös téglagyáruk van itt.

 

Pecze-Szőlős. A XIII. század végén már a püspök és az őrkanonok osztozkodnak rajta, és ettől kezdve Kis- és Nagy-Szőlős néven, mint ikerközség szerepel, a XV. és XVI. században pedig Kusztoszfalva, azután ismét egyszerűen Szőlős néven nevezik. Van itt sörgyár, jéggyár és téglagyár, a mit Várad közelségének köszönhet, továbbá takarék- és segély-szövetkezet, olvasókör és önkéntes tűzoltó-egyesület.

 

Perbenyiki uradalom. Gróf Mailáth József tulajdona. A gazdasági ipart malom és téglaégető képviselik.

 

Perjámos. – Röser M. és Társai első perjámosi homokmészkő téglagyára és mészégetője. 1907-ben alapították Röser Mihály és társai. Fióktelepe van Aradon. Gyárt fali téglát, czement, cserép és terazzo-lapokat és meszet éget. A gyár területe 1010  méter (Aradon 750  méter) egy gyárból, egy cserépépületből és mészkemenczéből áll. A hajtóerő gőz. Munkások száma 16 (Aradon 16), a kik közül 4 nő. Évi termelési képesség 4–6 millió (Aradon 3–5 millió) tégla és cserép. Hazai piacza Perjámos és környéke és Arad.

 

PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE

 

Kő- és agyagipar.

Pest vármegye kő- és agyagipara egyike a legfejlettebbeknek. Az éjszaknyugati részen levő kőbányák és kőfejtő telepek kitünő anyagot adnak a nagyszámú kőmegmunkáló telepeknek. A mészkőbányák viszont a mészégetőket látják el. Minden nagyobb községben találunk téglaégetőt és nem egy helyen gőztéglagyárat is, melyek – a helyi és vármegyei szükségleten fölül – építőtéglát, fedőcserepet, műkövet, czementlapokat és mészhomokkövet termelnek. Különösebb figyelmet érdemel a mészhomoktégla, a melyet a múlt század 70-es éveiben kezdtek gyártani Németországban és 1900-ban honosítottak meg hazánkban. Az ország első ilyen gyára Budapesten nyílt meg, míg a vidéken az első mészhomoktégla-gyárat Pálóczi Horváth István alapította Örkényben 1901-ben. Ezt a téglát, a mely kiválóan alkalmas építkezésre, mésztejjel kevert tiszta homokból sajtolják. Ujabban vaslemezből készült hengeralakú kazánokban, 1367–8 légkörnyomású gőzerővel sajtolják, a mely eljárással a mészhomok megkövesedik s 8–10 óra alatt tökéletes köveket lehet előállítani. Ez a találmány főként olyan vidéken tesz fontos szolgálatot az építő-iparnak, a hol a téglaégetéshez nincs alkalmas anyag. Különös előnye, hogy télen-nyáron mindig egyformán lehet gyártani s a gyárba vitt nyers homok 10–12 óra múlva kész téglaként kerül ki onnan. E tégla teljesen fagyálló, teherbírása pedig majdnem kétszer akkora, mint a legjobb agyagtégláé. Ilyen mészhomoktéglagyár van Kiskunhalason és újabban még több épült. Legutóbb Kispesten állította föl Pálóczi Horváth második ilyen gyárát. Van ezeken kívül agyagárúgyár Újpesten, agyagkályha- és szobrászárúgyár Nagykőrösön és agyagpipagyár Erzsébetfalván. Ide tartoznak még a csíszolóárúk is, miket Budafokon és Erzsébetfalván állítanak elő. Van még egy gyöngyházgombgyár Megyeren és porczellán- és üvegfestő-telep Pestszentlőrinczen. A vármegyében kő-, föld-, agyag- és üvegiparral foglalkozott 2595 lakos, a kik közül a téglagyártásra 1057 és a fazekasiparra 146 személy esett. Ez iparágban a nagyobb telepek a következők:

Áprily Károly kőfejtőtelepe Pilis-Borosjenő, 38 munkás. Beck Sámuel kőbányája és kőmegmunkálótelepe Budakalász, 100 munkás. Beke Gyula és Társa téglagyára, Aszód, 13 munkás. Budapest-szentlőrinczi téglagyár r. t. téglagyára Pestszentlőrincz, 230 lóerős gép, 300 munkás. Budapest-vidéki kőszénbánya r. t. téglagyára Solymár, 45 lóerős gép, 88 munkás. Csiszár Oszkár czementtéglagyára Rákospalota. Czementgyár és építési vállalat czementgyára Dunaharaszti Egenhofer, Molenda, Biró és Lesergerber kőbányája Tinnye. Egyesült gőztéglagyár r. t. gőztéglagyára Kecskemét, 80 lóerős gép, 120 munkás. Egyesült gőztéglagyár r. t. téglagyára Kecskemét, 86 munkás. Első czeglédi téglagyár r. t. Czegléd, 54 munkás. Fabianek és Társa téglagyára Czegléd, 43 munkás. Fabró Ferencz kőbányája és kőmegmunkálótelepe Budakalász, 150 munkás. Fáy Halász Béla és Gida gőztéglagyára Péczel, 14 lóerős gép, 27 munkás. Flock-Reyhersberg H. János dr. lovag sződrákosi és gődi tégla- és czementlapgyára Sződrákos, 48 lóerős gép, 100 munkás. Goldberger Simon kőbányája Nagykovácsi. Grefl Mihály mészkőbányája Nagykovácsi, 11 munkás. Gyömrey Aurél gőztéglagyára Gyömrő, 80 lóerős gép, 66 munkás. Halasi mészhomokkő és téglagyár r. t. Kiskunhalas, 10 lóerős gép, 30 munkás. Heller Ferencz agyagpipagyára Erzsébetfalva, 40 munkás. Hermann Ferencz téglagyára Nagykáta, 75 lóerős gép, 45 munkás. Huttera Márton téglagyára Páty, 18 munkás. Kovács és Reisz kőbányája Pomáz, 10 lóerős gép, 16 munkás. Kőszénbánya és téglagyár társulat tégla- és cserépgyára Erzsébetfalva. Kovácsics Lajos czementkútcsőgyára Erzsébetfalva. Lipták dr. és Társa vasbetongyára, Pestszentlőrincz. M. kir. kincstári kőbányakezelőség, Visegrád és Dunabogdány, 180 munkás. Molnár Dániel agyagkályhagyára és szobrászati műterme Nagykőrös, 20 munkás. Müller Ernő márványkőipar gyártelepei és kőbányatelepei Csobánka és Budakalász, 80 lóerős gép, 280 munkás. Nagykőrösi mészhomok-műkőgyár r. t. Nagykőrös, 30 lóerős gép, 16 munkás. Naxos csiszolóárúgyár r. t. Budafok, 300 lóerős gép, 80 munkás. Oberländer és Weisz I. sz. téglagyára, 4 lóerős gép, 30 munkás és II. sz. téglagyára Vácz. Oroszlán Lipót csiszolókoronggyára Erzsébetfalva, 6 lóerős gép, 10 munkás. Pálóczi Horváth István mészhomokkő-, tégla- és fedélcserépgyára Örkény, 125 lóerős gép, 40 munkás. Pendl Testvérek agyagárúgyára Ujpest, 1 lóerős gép, 4 munkás. Polacsek Lipót mészégetője Nagykovácsi, 18 munkás. Rácsky János mészkőbányája és mészégetője Nagykovácsi, 25 munkás. Schwartz Adolf téglagyára, Pilis-Borosjenő, 49 munkás. Sicher és Ligeti mészgyára és kőfejtőtelepe Pesthidegkút, 61 munkás. Souheitl Ferencz utódai gőztéglagyára Pestszentlőrincz, 105 lóerős gép, 50 munkás. Stágel és Spát kőbánya-vállalata Dunabogdány, 200 munkás. Steinberger Mórné téglagyára Hévizgyörk, 40 lóerős gép, 33 munkás. Szende Frigyes első magyar gyöngyházgombgyára Ujpest-Megyer. Téglagyár és keresk. r. t. téglagyára Nagykőrös, 26 munkás. Ujlaki tégla- és mészégető r. t. tégla- és cserépgyára Békásmegyer, (a budapestivel együtt), 1570 lóerős gép, 3500 munkás. Urbéresek alsó kőbányája (bérlő: Roheim. K. fia) Visegrád, 29 munkás. Urbéresek felső kőbányája (bérlő: ugyanaz) Visegrád, 33 munkás. Urbéresek kőbányája (bérlő: Vasútépítkezési r. t.) Visegrád, 83 munkás. Veréb A. és Társa téglagyára Sükösd, 2 lóerős gép, 7 munkás. Özv. Weresmarthy Bertalanné Dunabogdány, doboshegy-zebegényi trachit-kőbányák haszonbérleti vállalata Dunabogdány, 150 munkás. Zsoldos János téglagyára Visegrád, 28 lóerős gép, 22 munkás. Zucker Henrik porczellán és üvegfestőtelepe, Pestszentlőrincz, 15 munkás.

 

…Kőszénbánya és téglagyár-társulat (Erzsébetfalva) betegsegélyző pénztára, 403 férfi, 238 nő, együtt 641 tag. „Leahner” rákosi téglagyár r. t. betegsegélyző pénztára (adatok hiányzanak). Magyar pamutipar r. t. (Ujpest) betegsegélyző pénztára, 204 férfi, 406 nő, együtt 610 tag. Újlaki tégla és mészégető r. t. gyári betegsegélyző pénztára…

 

 

A gubacsi téglagyár

 

Pestszentlőrincz. – Budapest-szentlőrinczi téglagyár r.-t. A gyárat 1889-ben alapította Gedőfi, Hegedüs és Wagner. Gyárt mindenféle fajú agyagtéglát. Területe 488.284 m2 és 32 épületből áll. Hajtóerő: 230 lóerős gőzgép. Munkások száma kb. 300, ezek közül kb. 50 nő. Évi termelési képesség 20 millió tégla. Hazai piacza Budapest, Kispest és Pestszentlőrincz.

 

Péterfalu. A községben egy gummigyár és téglaégető van.

 

Péterréve. Van itt fiókja az orsz. munkás- és cselédpénztárnak száz taggal, kiknek tagdiját a község fizeti; van keresztény népbank és hitelegylet, r. t. Van két téglagyár és egy szikvízgyár is.

 

Pilisborosjenő. Jelenleg József főherczegnek van itt nagyobb birtoka. A községhez tartozik a Szarvas-téglagyártelep, mely szintén a főherczeg tulajdona.

 

… József cs. és kir. főherczeg piliscsabai uradalmának pilisborosjenői gazdasága. Összterület 2681 1/2 kat. hold. Ebből a szántóföld bérbe van adva. Az erdőn a tölgy és cser az uralkodó. 83Rendszeres üzemterv szerint, 50 éves fordában kezelik. Termék: tűzi- és haszonfa. A gazdasághoz nagy körkemencze tartozik, mely bérbe van adva és évenként kb. két millió téglát tud gyártani.

 

Poroszló. A másik nagy ipartelep Klein Móricz gőzmalom, gőzfűrészgyár és fatelepe, továbbá kefe-, reszelő-, talicska- és téglagyára. 1877-ben alapította Klein Jakab. A gyár területe 19.200 négyszögméter és négy gyárépületből és négy lakóházból áll. A hajtóerőt egy 120 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 200, a kik közül 40 nő. A gőzmalom naponta másfél vaggon lisztet, a gőzfűrész évente 15.000 köbméter faanyagot és a kefegyár évente kb. 100.000 korona értékű kefét és meszelőt termel. A kefegyár kiviteli piacza Galiczia s hazai piacza az egész ország. Mindkét gyár 1909. május 1. óta „Hevesvármegyei gyáripari részvénytársaság”-gá alakult