Aurora11 Creative Commons License 2008.10.26 0 0 140

Folyt köv.

 

Igen ez látszólag óriási nagy ellentmondás.A hullámképpel nem lehet részecskék közötti ütközéseket,részecskeátalakulásokat leírni.De kiderült,hogy ez megszüntethető.Abban az esetben,ha az ütközéses és részecskeátalakulásoktól mentes folyamatokat nézünk,akkor a hullámkép nagyszerűen alkalmazható,és a részecskeszám állandósága abból adódik,hogy a hullámfüggvény abszólútérték négyzetének végtelenségig kiterjeszett térfogatintegrálja 1.Az erre müködő elmélet a "klasszikus kvantummechanika".De azokra a folyamatokra sérül ez az elv,amikor egy gamma fotonból mondjuk egy elektron és egy prozitron keletkezik(párkeltés),vagy a szíliciumkristályban egy elektron és egy lyuk jön létre,vagy egy elektron vagy egy lyuk megsemmisül.Illetve az összes részecskeátalakulásnál,illetve a Compton és a Raman-szórásnál(amiek rugalmatlan ütközések).

De a "klasszikus kvantummechanikára" vissza lehet vezetni ezeket a jelenségeket,így a hullámfüggvényképpel ezek is tárgyalhatok.Hogyan?

A "klasszikus kvantummechanikában" a Hamilton-operátor időben nem változik,igaz a hullámfüggvény időbeli változását a jelenségek menetét írja le,de ez a kódrendszer(mármint a Hamilton-operátor) nem változik az időben.De ez nem mindig igaz.Olykor változhat a nagysága,így a jelenség lefolyása eltérhet az előírttól és egy úgy szabályrendszer szernt kell folynia.Ekkor a Hamilton-operátor függhet az időtől,és mint operátor teret alkot.Egy vektortér mondjuk a sebességtér,ha a tér különböző pontjaiban más és más az értéke.Skalártér a hőmérséklet,ha a tér különböző pontjaiban más és más az értéke.A tenzortérre példa a feszültségtenzor,modjuk egy egyenetlen defromáció alatt levő testben,ahol a feszültésgtenzor értéke pontról pontra változik.Ha ezek a mennyiségek időben is változnak akkor az időkordinátára nézve is alkothatnak teret.A Hamilton-operátor operátorteret alkot az iőben,mert az időben eltérő értéket vehet fel.

Ha a Comptonszórás vagy egy részecskeátalakulás bekövetkezik,akkor a Hamilton-operátor időben megváltozik,és ezzel a módszerrel a hullámkép továbbra is müködőképes és inetgrál(pszi pszi*)dV az egész végtelen térre =1 igaz marad.A klasszikuskvantummechanika azért nem tudta ezeket a jelenségeket megmagyarázni,mert időben állandó Hamilton-operátorokkal írták le az összes jelenséget,és nem tekintettek jelentőséget annak,hogy nem-e változhat ez az operátor.

Ez a klasszikus kvantummechanikától eltérő elméletet hívják kvantumtérelméletnek,mert ebben a Hamilton-operátorok operátorteret alkothatnk,vagyis az időben változhatnak.És mivel a Hamilton operátorból lehet meghatározni az adott problémához illeszkedő általános impulzust,és általános koordinátát,így ezek is változnak az időben.

A részecskeátalakulásoknál a Hamilton-operátor egyes részeinek változása adja meg azt a lehetőséget,hogy egy részecske keletkezen egy átalakulásnál,és egy részecske eltünjön egy bomlásban.Egy részecske keletkezéséért a Hamilton operátorban lévő keltő operátor,a részecske eltünéséért pedig a Hmilton-operátorban levő eltüntető operátor szerepel.

 

Ilyen módon továbbra sem kell feladni a hullámcsomag képét.Egy kristály belsejében például egy lektron tényleg olyan lesz,mint egy részecske,mert a hullámcsomagjának a belsejében a vivőhullámok rezgéseit elekenik a rácsrezgések hasonló kilengésű rezgései.Így az elektonhullámcsomagból csak a burkológörbe marad meg,ami a csoportsebességgel haladó móduláció,ami megfelel a klasszikus részecskének.Vákuumban nincs ilyen rácsrezgés okozta zaj,ami elkenné az elektron vivőhullámait,ezért a vivőhullámok ki is fejezik létezésüket,ők felelősek az interferenciáért.Míg a burkoló a kvantált becsapódásokért.De továbbra is fennmaradt az a kérdés,hogy honnan tudja a hullámcsomag,hogy hová csapódjon be amikor kéét atom általa léteítsen kapcsolatot egymással.Vagyis ha egy atom kibocsát egy fotonhullámcsomagot,akkor honnan tudja a másik foton,hogy hol van a másik atom?

Arra gondolok,hogy a két atom között van valami ami vezeti ezt a hullámcsomagot,és ezt a két atom jelenléte váltja ki.Ennek a valaminek a feszültségi állapota meghatározza a hullámcsomag pályáját,egy izobár(azonos nyomású vagy feszültségű) vonalon halad az egyik atomtól a másikig,és az ilyen vonalakat a két atom váltja ki ebben a valamiben.

Előzmény: Aurora11 (139)