Aurora11 Creative Commons License 2008.10.25 0 0 139

Igen,igazad van.Azért vetettem fel ezt a kérdést,mert az összes fénnyel kapcsolatos számolásnál,ami az elektrodinamikából származik,és megmagyarázza a hullámoptikát,ott az elektron egy rezgő oszcillátor,és a fény egy elektromágneses hullám,ami egy gömbhullám,és megrezgeti ezt az oszcillátort.És rezonenciagröbét kapunk,nincs az,hogy csak bizonyos omega frekvenciájú fényre reagál az elektront tartalmazó atom.És ezzel kijön a törésmutató elmélete,a Snellius-Descartes törvények,fénypolarizáció.Amit nem tud értelmezni az a fényelektromos hatás,a Raman-szórás,és a Compton effektus.Erre jött a kvantumelmélet,ami a részecskeképpel mindent megmagyarázz.

Igen,de van az a rezonanciagörbe,ami miatt egy atombeli rezgő elektront  mindenféle frekvenciájú elektromágneses hullám megrezgett.Ezt rendbe lehet tenni a fotonképpel,az atomok eltérő hőmozgást képeznek és emiatt az energiaszintjük Doopler-eltolódást szenvednek,így bizonyos valószínűséggel bármely foton találkozhat olyan atommal,amelynek pont akkora a hőmozgásból eredő sebessége,hogy elnyelheti őt.

Aztán a részecskeképben van született egy tévedés a Rutherford-Bohr modell,ami keringő elektront fejez ki.Bohr megtiltotta egyes diszkrét pályáknak,hogy ne sugározzanak,de ez nem volt elegendő arra,hogy ezzel a modellel a színképvonalakon kívűl bármit is kiszámítsunk.Sommerfeld az ellipszispályák bevezetésével pontosított a modellen,olyannyira,hogy már el is hitte mindenki,hogy ez a valóság,bár nem tudta megmagyaraázni,hogy az elektron hogy-hogy nem sugároz,ha egyszer gyorsul.Akkor lett baj,amikor felismerték,hogy az elektronnak spinje is van.De Broglie az állóhullámképpel valamiféle természetes alapot adott arra,hogy miért vannak diszkrét pályák.Azért mert csak olyan pálya lehetséges,amire az elektronállóhullám(alapállaptobeli hullámhosszal) egész számszor rá fér.De ez még mindig csak sík pálya volt.

Aztán jött Schrödinger,kiszámolta az elektron hullámfüggvényeit,és magyarázatot adott arra,hogy az atom alapállapotban miért nem sugároz.Azért,mert nem kering benne az elektron,hanem elektronfelhőként körülöleli az atommagot,így nincs olyan gyorsuló töltés ami sugározna.Alapállapotban az elektronfelhőnek nincs pályaimpulzusmomentuma.Gerjesztett állapotban már van,de ezek az állapotok nem is stabilak.A Schrödinger képben az elektronszerkezet térben helyezkedik,alapállapotokban gömbszimmetrikus.

A hullámfüggvénnyel újra teljesen indokolatlanná teszi a részecskeképet.Csak olyan jelenégekkel van baj,mint a fényképezőlemezeken való diszkrét felvillanások,fényelektromos jelenségek,Compton szórás.Például a Compton szórásnál ütköző golyók példáját használják fel.Mert a hullámelmélet szerint képtelenség az,hogy ha egy hullám megrezget egy oszcillárot,akkor az a hullámtól eltérő frekvenciával rezegjen.De a részecskeképnek van az a súlyos hiányossága,amit meséltem,hogy hogyan tudja a részecske azt hogy hova kell becsapódnia.Meg ha egy foton olyan atomon halad át,amit nem tud gerjeszteni,mert nem akkora az energája,hogy lenne az atomban ennek megfelelő két energiaszint,akkor hogy tud közömbösen áthaladni rajta.Meg egy billiárdgolyó hogy hoz létre interferenciát.Egy gömbhullámnak ez nem probléma mert az minden irányban szétoszlik,és egy oszcillátort attól függően megrezgeti,hogy az atomnak mekkora a rezonanciafrekvenciája. Mondjuk a gömbhullám nem tudja azt,hogy egy fényképezőlemezen diszkrét felvillanásokat okozzon.

Arra gondolok,hogy a hullámfüggvény szabad részecskénél mindenképpen hullámcsomag,és a hullámcsomag az ami terjed a térben,és az atommal úgy lép kölcsönhatásba,mint egy gömbhullám.Ha egy olyan atomon halad át,aminek nincs két olyan energiaszintje ami egyenlő lenne a hullámcsomag energiájával,akkor csak kicsit rezgeti meg az atomot.De ha olyan atomon halad át,amelynek van két olyan energiaszintje,akkor rezonanciahelyzetbe hozza az atomot,akkor biztosan elnyeli.Nem kell az atomot hőmozgással felruházni,mert itt az atom ugyanúgy hullámcsomag,mint  foton.Egy hullámcsomag rendelkezik azzal a tulajdonsággal,hogy diszkért becsapódást vált ki a fényképezőlemezen.

Ok,de a hullámcsomag mégiscsak hullám,hogy lehet összefüggésbe hozni a Compton-szórással,amikor a foton az elektronnak ütközik,és nem a teljes energiáját adja át a elektronnak,hanem csak egy részét,és egy másik irányban egy kisebb frekvenciájú foton elpattan(illetve az elektron is továbbrepül).Ez egyértelműen részecsketulajdonság,ezt csak egy billiárdgolyó tudja.Egy hullám,akár hullámcsomag,akár csak egy gömbhullám csak olyan ritmusban rezegtetheti meg az elektront amilyen a saját rezgésszáma.

 

 

Előzmény: Gézoo (136)