Szia!

Köszi a számsort: a végén még jövök neked eggyel...
A 6-800 kg/m3 már majdnem víz.
(az alábbi eszmefuttatás nem neked szól)

Igazából nem is nagyon értem, mire megy ki itt a szívózás, de tényleg.
Egy faszerkezetet tényleg - lehet - hogy 20%-kla túlméretezünk és az is lehet, hogy egy emberöltő alatt nem esik le egy télen sem 60-80 cm hó (igaz, hogy én még emlékszem 1986 telére, de ez egyszer volt az életemben) - de ha egyszer leesik, és ledől az egész, akkor kétszer kell megvenni és ebből az első az ment a levesbe (a rajta lévő cserepek és a dupla munkát már nem is számolom).
Tehát lehet, hogy megtakarítasz 20%-ot, de lehet, hogy kidobsz 100-at (+ még legalább 50et).
A döntés a tied.
Én, saját magamnak, biztosan az említett 60 cm x vízsűrűséggel számolnék lapostető esetén.
Csak jelzem (okosok majd utána is számolhatnak, ha akarnak), hogy egy 100%-kal nagyobb négyzetmétersúly esetén mennyivel nagyobb keresztmetszetű fa tartószerkezetre van szükség, azonos feszültségek esetén.
Megoldás: ha téglalap szelvényt használunk, akkor a terhelés és a mértékadó keresztmetszet között négyzetgyökös összefüggés van - azaz, ha kétszeres terhelést veszünk, akkor 1,41-szeres méret kell.
Tehát, ha a 500kg/m2 terheléshez jó volt a 10/5 palló, akkor az 1000kg/m2-hez a 15/5 lesz a jó (14,2/5 nincs). Ez a jelen példa esetén 33%-os többletköltséget jelent, viszont, ha leszakad, akkor 100%-os plusz kell és akkor megint csak ott tartunk, hogy a "könnyített" terhelést bírja el.