kedves Hölgyem/uram! nem kértem köszönetet a hozzászólásomért, bár sok kúltúrában mindent megköszönnek.

amit ír, őszintén megmondom, először csak nevettem rajta, mivel újabb bizonyítását adta az összemberi hülyeségnek.

én kérek elnézést, hogy a lopás nem fér bele az ekölcsi világomba.

éppen a hozzászólásával támasztotta bennem alá azt a tényt, hogy a lakóközösség hangos része gyakorlatilag bármit el tud érni. még akár a lopáshoz is tapsol.

nekem igencsak lényegtelen hogy ki mivel mikor hogyan és mit tesz és cipel. megjegyzem én is volt, mikor költöztem, haverokkal dobozokat cipeltünk kb. 400 méterről 10 körben. jó volt, nagyon örültem hogy saját lakásomat sikerült becsületes (értse: ahol nem lopni kell) munkával megszerezni, örültem a költözésnek, és a helynek is. ezt csak azért írom, mert kérdezte roppant irodalmi módon, hogy mi is az, aminek én örülni tudok.

ami hidegen hagy, az az hogy Ön hogy cipekedik. nem is igazán értem, miért hozta fel, mivel én nem tettem erre nézve semmilyen megjegyzést.

bízom benne, legközelebb azon emberekkel foglalkozik csak, akik Önnel azonos kúltúrális szinten vannak