Figyeld meg kicsit jobban azt, amit te magad idéztél be:

Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy
testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki

vs.

Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak
gondatlanságból súlyos testi sértést okoz

Láthatod, hogy a Btk. itt is következetes marad, ugyanis a büntetőjog a szándékot bünteti és nem valamiféle objektív felelősség alapján ítélkezik.
Tehát jól kapargattál te a luxuria környékén, de nem eléggé jól.
A második tényállásnál ugye követelmény a gondatlanság, ami lehet luxuria vagy negligentia (nyilván a büntetés mértéke is ennef a függvénye, jelen esetben az adható tartomány 2-8 év, amihez képest a hat év szvsz súlyos), ellenben ha a második tényállásnál a szándékosság is befigyelne, akkor az már nem a második lenne, hanem az első. :-) Ott ugyanis lényeges követelmény a szándékosság. Ami szintén lehet dolus directus (pld. szándékosan besatufékezek a platós Ifámmal a Suzuki előtt, hogy hadd szívja meg a köcsög) vagy dolus eventualis (pld. felhajtok a járdára azzal, hogy aki ott van annak annyi), így ezekre a magasabb büntetési tétel indokolt, hiszen a Btk. egyik célja éppen pontosan a szándék szankcionálása.
A rovatban vázolt esetben nagy valószínűséggel nem volt jelen olyan szándék, amely a bekövetkezett halálesetekre közvetlenül irányult volna, hanem csak igen nagyfokú gondatlanság.
Persze ez az egybites pógároknak lényegtelen, ők darabra mérnek és vért akarnak, na de hát ez a törzsi kultúrák szintjén nem is lehet másként, úgyhogy végső soron a mi beduinjankat sincs miért megszólni komolyabban.