Olyan nagy tömegben éltek errefelé, hogy inkább az megy ritkaságszámba, amikor egy-egy leletmentésen nem forgat ki szarmata sírokat a régészek ásója.

De minek a régészeti leletek, ha mit is tart a magyarok eredetéről az őstörténettel foglalkozó tudomány? A KM hemzseg a legrégebbi kori nyomoktól (6-8000 évesek). Lassan már szinte ellehetetlenül az építőipar....... Ahol 2-3 m-nél mélyebbre kezdenek ásni, viszonylag nagy területet érintve, lépten nyomon sok-sokezer éves leletekre bukkannak. Ahol meg mélyebbre, kis területen, ott  is. Mit is tart ma a tudomám? Többször elnéptelenedett és kiürült (s szórvány na persze szláv nyelvű népesség maradt itt, vagy települt be mindenfelől). Ez a vizektől védett csodálatos élőhely? Na ne röhögtessenek már! Begyüttünk, 895-ben (LGY persze kissé tágított az időhatárokon, s engedett vagy 200-300 évet a sokezerből. Persze csak azt, hogy egyáltalán gondolkodhassunk erről, mert az iskolákban ezt nem is tanítják (kettős honfoglalás - jó terminológia, de mikor volt az első???)). Mi van ha visszatértünk úgy, hogy sosem hagyta el mindenki? És még értettük az ittlévők nyelvét is. Mellesleg a gödöllői Tesco építkezésen is szarmata sírokat találtak (meg kabar-kavarokat). Vizivárosban a Ganz utcában irodaház építésnél bronzkori és középkori fémkohómaradványokat. (A dologban az a groteszk, hogy az első Ganz-öntöde közvetlen szomszédságában, ami ma múzeum.) 

Honnan szár(o)maznak a szár(o)maták....??? Növények ők biz, s azok akkor terjednek, ha a tört-tény-elem erős szele, avagy a határokat betöltve messzebbre  repíti, vagy űzi újhonfoglaltatja termékeny magjaikat. De mi van a gyökereikkel, melyek évről évre újra sarjadznak az ősi helyen, és magjokat, magjukat hozzák. :-)))