"Itt senki nem olvas?
Arról volt szó, hogy ha megjelenik a tanító néni..."

Itt már nem arról volt szó, hiszen felhozták azokat az érdi példákat, mikor az egész tanári kart terrorizálták a gyerekek és szüleik. Most ezek a gyerekek elkerültek másik iskolába, de az agresszió szintje megmaradt.

Itt inkább arra utaltam, hogy erre nem minden pedagógus készült fel. És nem is az ő felelősségük lenne. Sok kiváló tanítót, személyes példaképet ismerek, akik ezeket nem tudják kezelni, hiszen elvárnak egy alapvető tisztelet koruk, tudásuk, pozíciójuk miatt. Röviden tanítani szeretne, nem verekedni. (Ezt nem nevelésnek, hanem csak verekedésnek hívom.)

Nagyon sokan azért nem választják a tanári pályát, mert ezek az esetek elrettentik őket. Nem biztos, hogy azoknak a tanároknak kéne "megmaradni, kitartani" akik ezt a nyomást el tudják viselni. Maradjon színes egy tanári kar.

Ahogy írod, a kialakult helyzetre nem megoldás a fizikai fölény éreztetése. De a probléma létezik, akármennyire kényes is a téma. Megoldást nem tudok. :)