Szerintem a gyerek el tudja különíteni a mesét és a valóságot. Legalábbis nekem jól ment kiskoromban: nem kerestem vasorrú bábát, sárkányt, varázslatot, az Koszó bácsi aranyhalától sem követeltem, hogy teljesítse három kívánságomat. Pedig akkor is voltak állatmesék a tévében: mekkmester, frakk, vizipók, biga csiga és batka manó, kisvakond, nils holdgerson meg a jó ég tudja még mi minden. Szerintem ezek arra jók, hogy felkeltsék a gyermek kíváncsiságát, hogy lássa, más is van a világon, mint a szemközti panelház beton tűzfala és az utcán hömpölygő autóáradat. Nem kell ezekre haragudni, kell a mese, gyereknek is, meg bizony a felnőttnek is.