A magyar (vagy szerintem inkább hunugur) Berény, Börén helyneveket Futaky a mandzsu-tunguz bőri, beri 'íj' szóalakkal hozta kapcsolatba azon az alapon, hogy a mandzsuban gyakori az -n-nel képzett törzsnév. Valóban, léteztek pl. lövők is az Árpád-kori Magyarországon. Ugyanakkor azt nem tartom valószínűnek, hogy a jászok esetében az íjász alapszóból képezték volna a népnevet (ahogyan azt Horvát vélte), tekintettel arra, hogy az ő elnevezésük az ász volt, amihez már két hangnak is le kellett volna kopnia a szó elejéről.