„A Kárpát-medence sok helyén – jórészt a Dunántúlon – található harmincnál több Berény helynév történelmi ismereteink szerint egy keleti eredetű egykori katonai segédnép nevéből származik. A feltehetően a X. században letelepített harcos jobbágy (miles) berények törzsnévként viselkedő nevét (ťberény törzsŤ: Györffy György, IstvK. 106, 113, 117, 170, 514) a történeti irodalomban gyakran a ťkabar-gyanúsŤ nevek, illetve helynevek között említik, így Kristó Gyula–Makk Ferenc–Szegfű László, Adatok ťkoraiŤ helyneveink ismeretéhez I.; AHSzeg., 44. sz., 39 k.; Györffy György, A magyar törzsnevek és törzsi helynevek; in: Honfoglalás és nyelvészet; Bp., 1997, 225–8; uo. Kiss Lajos, Korai magyar helységnévtípusok: 179, valamint A honfoglalás és a letelepedés a földrajzi nevek tükrében; in: MTud 1996: 968; vö. még Borosy András Katonai segédnépek, valamint Tóth Sándor László Kabarok és kabar törzsek c. szócikkeit a Korai magyar történeti lexikonban (Bp., 1994, 311 k., 335).”

Vö. Melich tanulmányával: Magyar Nyelv XVI. évf., 1–19.