Sziasztok!

Tetszik a topic, a hozzászólások elég érdekesek. E témában egyáltalán nem vagyok otthon, legkevésbé sem. Soha, vagy rendkívül ritkán olvastam ezzel kapcsolatos irka-firkákat a neten. Ami miatt most mégis végigolvastalak titeket az az, hogy mindennek ellenére bizony magam nagyon érzékenynek gondolom az ilyen számomra misztikus dolgokra. Az ismerőseim, baráti köröm nem olyan, akikkel beszélgethetnék ezekről.

Az álmaim régen olyanok voltak, mint egy mozifilm, imádtam aludni, álmodni. Volt régen egy haverom, akinek el szoktam mesélni, csak ámuldozott mindig. Aztán egyszercsak elmúltak. Már oda jutottam, hogy nem emlékeztem egyáltalán az álmaimra, semmire. Egy nap viszont ahogy kimondtam egymás után két szót, eszembe jutott az aznapi álmom, és az, hogy álmomban figyelmeztettem magam, hogy másnap, ha felkelek, ezekről a szavakról az egész álmom eszembe jusson. Baromi jó volt, ezek után megint szépen jöttek az álmok. De ez is végetért nemsokára. Azóta csak hébe meg hóba emlékszem. Mi a fene az oka ennek?

A másik, meg hogy érzek magamban valamit, de nem tudom egyáltalán megfogalmazni mi lehet. Úgy érzem, a közelében sem vagyok valódi önmagamnak. Kellene valami jó kis technika, hogy kezdjek el ilyen dolgokkal foglalkozni. El kell mondanom, hogy nem tartom magam valami buzgó istenhívőnek, tehát mindenféle isteni meg angyali segítséget köszönöm, de nem kérek. Hiszem, hogy van egy egész, aminek a része vagyunk, csak nem vagyunk még tisztában a szerepünkkel, képességeinkkel. Melyik élőlénynek van még rajtunk kívül 14szer akkora agya, mint amit használ??