Olvasgatom a Pat Morgan féle "A szabadkőművesség titkai" című frissen megjelent könyvet, s némi dézsávű érzetem van. Hányszor is emlegettük itt ezekben a hozzászólásokban a fordítók hozzá nem értését, a fordítások csapnivaló színvonalát?

A főmester ebben a könyvben is nagymester, a kötény az köpeny (az előző bekezdésben még kötény volt és ott látható a képen is!), de talán a legszebb a főfelügyelő tisztsége (Scotland Yard?).

Jelek: ... a szimpátia jele ... (sympathy = együttérzés, itt!)

A szabadkőművesek által viselt híres köpenyek a kőművesek ősi szakmájának jelképei. (Ki látott már köpenyes kőművest?)

A nagymester világi, tapasztalt kőműves. (Nem tudom kitalálni az angol eredetit...)

A Shriner az Oltári. (A shrine-t szentélynek szokás fordítani ebben az esetben.)

A körző és szögmérő együtt a szabadkőművesség szimbolizmusának alapját képezi. (Körző és derékszögvonalző a szabadkőművesek jele.)

Minden rétegnek van egy szolgálati jelvénye. (Mondom, hogy a Scotland Yard!)

... miközben lábfejével négyszöget formál ... (square = derékszög, itt)

A bevatási szertartáson ... kötél a nyaka körül. A régi időkben a kőművesek vontatókötél segítségével másztak fel az épületek magaslataiba ... (Nem keveri a szezont a fazonnal?)

Az esküben elhangzó büntetések helyenként meglehetősen szigorúak. (Az ősi eskü ezen jellemzése igencsak bagatellizálás.)

A jelölt, miután a tőrt már alkalmazták rajta, ... (Belemártották, kiélesítették???)

A szerencsétlen Hiramra egy napon rátámadt három legény, akik mindenáron tudni akarták a szakma titkait, és arra használták eszközeiket, hogy meggyilkolják a mestert. (Hej, ha ebből állna egy OKJ vizsga...)

Ha bizonyíték kell, hogy a szabadkőművesek kitűnő szeretők lehetnek, elég, ha Giacomo Casanova példáját vesszük. (Igazán csábító!)

A szerelmi kalandorért világszerte elaléltak a nők. (Ah, az igazi szabadkőműves!)

A szabadkőművesség az egyetlen szervezet, most és talán a múltbab is, amely mindenkoron támogatja a toleranciát és a becsületes gyülekezést. (Mégiscsak jobb, mint becstelenül gyülekezni!)

Maga a könyv is meglehetősen korlátolt, az amerikai szabadkőművességet ismerteti csak a szerző, s azt is hiányosan és gyakran tévesen. Ráadásul mindezt kategórikusan teszi. Pl. minden páholyt sorszámoznak szerinte. (Amerikában igen.)

A szerző szerint "amit a 60-as évektől kezdődően számszerűen elvesztett a szervezet, azt most lassan, de biztosan visszanyeri."

Itt feltehetően a szabadkőművesek létszámára gondolt Morgan, de ez tényszerűen nem igaz. Hosszú évek óta folyamatosan csökken a szabadkőművesség létszáma, különösen az összlétszám legnagyobb részét adó USA-ban.

Egyszóval nem túl tartalmas könyv, de ami tartalom benne van, annak az értékét és megérthetőségét is lerontják a fordítás szögletességei és leiterjakabjai.