Az interjút én is elolvastam, és még tetszett is. ;-)

Több minden eszembe jutott:

1., Először az, hogy ő a svédek sebeőkjánosa. Csak okosabbnak tűnik. Közös a zenei múlt/jelen, bár azért a melorepp nemigazán hasonlítható az Army of Lovers-hez, és Sebeők mostanában inkább gagyi, mint mély.

2., Aztán érdekesnek találtam, hogy ki is a filozófus. És azt hiszem abban igaza van, hogy a szak filozófiatanárokat és/vagy filozófiatörténészeket képez.  (A "15 évesen túl lenni Nietzschén és Kanton" nyilván retorikai túlzásként értelmezhető.) A gondolkodás ill. a "gondolkodóiság" (vö. pont Cioran, Camus stb.) nem diplomafüggő, és sokkal közelebb van az irodalomhoz - akár az esszé akár az aforizmák műfaját tekintjük, mint a szakfilozófiához. Sebeők is sokáig azt mondta, hogy ő író, nem filozófus, aztán ráhagyta a médiára, ami előszeretettel az őrült jelzőt illeszti elé. 

3., Nem tudom mennyire közhelytár a könyv, de sajnálom, hogy nincs magyarul - ez ismét a magyar könyvkiadás lemaradása.