Kinnamosz az Avarországból (Uvarazmiya, Apar) Kazárián át bevándorolt zsidó hitű kálizokról

 

A Magyar Birodalomban élő kálizok másik része mohamedán vallású volt. Az 1150 és '53 között nálunk élt Abu-Hámid sorra felkereste a hungáriai mohamedán közösségeket, vallási, jogi és nyelvi leckéket adván hitsorosainak. Mint írja: „Itt ezerszámra élnek a magrebi szárma­zásúak, és szintén megszámlálhatatlanul sokan vannak a hvárezmiek. A hvárezmi származásúak a ki­rályt szolgálják, keresztényeknek tettetik magukat, s titokban tartják, hogy muszlimok. A magribi szár­mazásúak ezzel szemben csak háborúban szolgálják a keresztényeket, és nyíltan vallják az iszlámot.”

 

Kik voltak a magrebiek? Mohamedánaink – korabeli kifejezéssel izmaeliták, böszörmények, szerecsenek – ezen csoportját az Afrika északnyugati vidékeiről elszármazottak alkották. Al-Garnáti bese­nyőket említ közöttük.

 

Abu-Hámid azzal dicsekszik, hogy a magyarországi muzulmánokat ő tanította meg a pénteki imára. Ebbéli működését eredményesnek ítéli: „Ma már több mint tízezer helyen prédikálnak péntekenként, nyíltan vagy titokban, mivel országuk hatalmas.” Ezután elbeszéli, hogyan harcoltak hittestvérei Géza oldalán Mánuel császár ellen, hogyan ejtettek mohamedán türk foglyokat, és miként adott a császár „rengeteg kincset és számos muszlim hadifoglyot” a békéért cserébe.

 

Hozzá kell tennünk, hogy a muzulmánok és a zsidó hitűek ebben az időben még békében megfértek egymással (vö. a korabeli nyugati Ibériával).