Úgy tudom,hogy a nagyobb kávéfőzők gőznyomásos rendszerűek,de készséggel elismerem ,hogyha esetleg ebben tévedtem.
A mondanivalóm lényege nem ez volt,hanem az,hogy nem az ívóvíz a szervezetünk fő ásványi anyagforrása ezért a desztillált vízfogyasztása ebből a szempontból indifferens.

Tekintsük át egyszerűsítve három ásványi anyag kapcsán az emberi szervezet igényeit:
Kálcium, Magnézium, Foszfor azért ez a hármat mert ezekből van a szervezetnek a legtöbbre szüksége

Tudni kell azt is ,hogy az ivóvízből az ásványi anyagok sokkal nehezebben szívódnak fel mint az élelmiszerekből .

A szervezet napi szükségletei:

Kálcium :800-1000 mg/d
Foszfor: 600-700 mg/d
Magnézium: 300-350 mg/d

nézzük 1l ívóvíz általában mennyit tartalmaz ezekből az anyagokból,mondjuk Szegeden:
Kálcium: 44mg/l
Foszfor: 0mg/l
Magnézium:20mg/l
Feltételezzük ,hogy a szegediek naponta 2l.t isznak a vízükből és tételezzűk fel azt is ami nem igaz, nevezetesen azt hogy hogy a vizben lévő ásványok teljes mértékben felszívódnak(megsúgom csak töredékében ) Ekkor elég lesújtó eredményre jutunk, a szerencsétlen szegediek kálcium és magnézium igénye ideális esetben csak 10%-ban ,míg foszfor igényük abszolút nincs kielégítve.

Ellenőrizzük mondjuk ásványi anyagok címszó alatt mondjuk a Wikipédiában ,hogy mik a szervezet forrásai vajon melyiknél említi az ásványvizet vagy a vizet.
Láthatjuk a vizről nem tesz említést,nem mintha a fenti számítás ezt nem igazolná.

Ősszességében nyilvánvaló számomra hogy a desztillált víz nem káros csak pocsék, főzésre nem használnám mert a tiszta(és itt ezen van a hangsúly) alacsony nátriumtartartalmú vizek erre jobbak mera főzés miatt a vízben lévő ásványi anyago fogyasztáskor jobban hasznosulhatnak.
Ásványi anyag hinyban szenvedők pedig lehetőség szerint olyan étrendkiegészítőket használjanak amelyben az ásványi anyag kelát vagy szerves kötésben találhatók