Persze kínos beismerésekre is kényszerül, legalábbis önmaga előtt. Akármilyen becsületes sznob nappal, éjszaka álmában bizony gyakran előfordul, hogy nem is sejtett vagy kínosan titkolt kriminális ösztönöket, szexuális kívánságokat elégít ki fantasztikus partnerekkel és elképesztő körülmények között. Öl. Vérrokonait, barátait, szerelmét gyilkolja le, lop, betör és csal. De másfajta furcsa, töprengésre késztető álomélményeket is őriz. Jósálmokat, amelyek beteljesedtek, betegségre, veszélyekre figyelmeztettek. Sajátos, visszatérő álmokat, melyeknek jelentésére magától jött rá lassan, mintha tagoltan újra és újra ismételt szavai lettek volna egy ismeretlen nyelvnek. Iskola- és vizsgaálmai például rendszerint valamely bonyolult helyzetet előznek meg. Nyers hús, rothadt gyümölcsök, eső, hó megpillantása, zord, szürke vízben való fürdés, állatokkal való viaskodás betegséget, érzelmi krízist jeleznek. A pszichoanalítikus a valóságnak teljesen megfelelő magyarázata szerint e betegség vagy krízis feszültsége benne lappang a szervezetében, és ilyen személyi vonatkozású szimbólumokban fejeződik ki. Van azonban a visszatérő álmoknak egy sokkal különösebb fajtája is. Az álmodó az ismerősség örömével vagy szorongásával tájakat, városokat, házakat, szobákat, embereket, tárgyakat lát viszont, amelyekkel semmi dolga nem volt nappali életében - de álmában újra és újra hazaérkezik hozzájuk.

A városnak, melynek utcáin vándorol, minden hangulata, fénye és árnyéka beléivódott. Nemcsak zárt, néma formáit látja, hanem mögéjük sejt. Ezekről a visszatérő álmokról néha évekre megfeledkezik, álmában azonban, mikor újra ott jár, pontosan tudja, hogy ez megint a régi álomváros vagy álomtáj, amely rá várakozik változatlanul egy másik dimenzióban, tele személyes, mégis névtelen emlékekkel és titkokkal. De minél inkább elmerül álmai színes, káprázatos tűzijátékában, annál inkább növekszik zavara, tanácstalansága. Be kell vallania, hogy a kétsíkú magyarázatok mellett az álom még mindig végtelen, mérhetetlen mélységű tenger marad, amelynek mélyebb vizein már nem ér talajt a magányos kutató mérőónja sem. S ez így igaz. Az álomtenger a psziché sajátos törvényei alá tartozik, megoldása a harmadik, a mentális síkon van, tehát egészen másként kell megközelíteni, hogy lényegéhez hozzáférhessünk.