Azért nem csupán szerencsének mondható, nekem is tennem kellett azért, hogy a dolgokat a számomra kedvező irányban tudjam befolyásolni, főként 13-14 évesen kellett harcolni a bugyiért, mert akkor már nem bánta volna Anya ha abba marad a női Bugyis időszak és fiúsabb alsókat vett egy párat, amit fel sem próbáltam.

A harisnyanadrág az nem került szóba az szinte természetes volt. Akkor volt egy olyan időszakom, nem vettem fel az alsót, bugyit sem, csak egyszál vékony testszínű harisnyanadrágot,  ha otthon voltam szinte mindig csak egyszál vékony harisnyanadrágban flangáltam, ha valahova mentem felvettem egy nadrágot és egy inget. két három hetes kitartó pucérkodás után a fehérneműs szekrényemben találtam két spagettipántos elöl csipke tangát, amilyet eredetileg szerettem volna, egy két napig úgy csináltam, mintha nem vettem volna észre, fel sem próbáltam, de nagyon tetszett és nehezen tudtam megállni, hogy ne vegyem fel, de megálltam, ki sem vettem a dobozából, csak a képben gyönyörködtem. Anya sem bírta cérnával, megkérdezte, hogy megtaláltam e, felpróbáltam e, jók e a tangák,. Nem figyeltem mondtam nem próbáltam fel semmit. Anya lehozta a két dobozocskát, kivette belőle a tangát és kérte, hogy majd próbáljam fel. Már annyira kivántam felvenni, hogy szinte letéptem magamról a harisnyanadrágot és meredő farokkal húztam magamra a csipketangát, a mérete jó volt csak az álló szerszám jócskán kilógott a csipke fölé, nem zavart, hogy oda oda nézett, de attól kezdve nem volt többé téma azóta természetes, elfogadott dolog lett, hogy bugyit és harisnyanadrágot hordok. Most is egy triumph spagettipántos elől csipkés bordó stringtanga van rajtam, oldalt a pánton egy kis fém szivecskével, szétkapcsolható, ezt egy szülinapos ajándékként kaptam, és egy 15 denes lycrás harisnyanadrág visone színű.