Talán kezdeném magával a szóval, "Ougri", amely magán viseli a bizánci átvétel (hatás)jellegzetességeit és ahhoz képest denazalizálódott (119) forma. Nem akarunk itt görög nyelvleckét tartani, csak arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a görög nyelvben használatos egy kettős "ou" betű, amelyet "u"-nak szoktak ejteni. Ez a kettős betű köszön vissza még 1469-ból is ószláv átiratban, amelynek hangértéke ugyanúgy "u".

118. Ismeretlen eredetű ősi közmondás az ugor korból.

Ez valahogy elkerülte a kutatók figyelmét, pedig közismert, hogy nem a szláv forrásokat szokták bizánci görögre fordítani, hanem fordítva. A 10. századi hittérítők között a görög nyelv irodalmi szintű ismerete egyszerűen nélkülözhetetlen. Mindent görögből fordítanak ószlávra/óbolgárra. Mint ahogy görög volt Konstantin a filozófus és Metód is a testvére. Király Péter 111-es lábjegyzetben említett tanulmánya nem osztja azon véleményünket, hogy tulajdonképpen ez a bizonyos "ougri" nem más mint egy bizánci görög "(o)ung(o)ur", "ung(o)ur vagy "ung(a)r', pedig az ószláv alak egyes száma is egy ehhez hasonló "ougour/ug(u)r" esetleg "og(o)r" lehetett. Sehogy nem fér a fejünkbe, az írásbeliséget, és területi egységet nélkülöző szlávok szóhasználatának elsőbbsége a bizánci göröggel szemben, akik ráadásul folyamatosan foglalkoztak történetírással,, függetlenül attól, hogy mi maradt fenn a mai utókorra. Így kronológiai alapon megpróbáljuk ellenőrizni azt az általánosan eluralkodott nézetet, hogy valóban az onogurok nevéből eredeztethető-e "ungr" nevünk. Király Péter tanulmányában a kérdést a következőképpen vezeti be: "A szakemberek egyrészt általánosan elismerik, hogy az onoguroknak a magyarság kialakításában jelentős szerepük volt, másrészt vannak olyanok, akik az onogurok és a magyarok között egyenlőség jelet tesznek, vagyis azonosnak tartják őket" személy szerint úgy gondolja, hogy a magyaroknak lehetett valami közük az onogurokhoz. (120) Muszáj neki így gondolnia, hiszen munkájának 58. oldalán, minden különösebb előzmény nélkül megtudhatjuk, hogy "a magyarok nevének a szlávok között elterjedt változata az ongrin és ongre alakokból eredeztethető, amely viszont a török onogur 'tíz ogur' névből származik. Mivel azonban a törökben az o hang rendesen csak az első szótagban fordul elő, ezért a szó fejlődése a törökben ez volt: onogur > onugur. E török eredetű népnévvel a szlávok - természetesen elsősorban a keletebbre élő szláv törzsek - először magukat a török onogurokat jelölték, de később, amikor az onogurok elhagyták eredeti lakóterületüket, a Fekete-tenger fölötti térségben élő keleti szlávok a magyarokat is ezzel a névvel kezdték jelölni -a lakóterület azonossága alapján, illetőleg az onogur törzsszövetséghez való tartozásuk miatt, esetleg az onogurok és a magyarok egy részének azonossága következtében. (121)

E török eredetű népnevet a szlávok a magyarok elődeire vonatkoztatva már a VI. század előtti időben is, tehát a szláv törzseknek az őshazából való kivándorlásuk előtti időben is használniuk kellett. Ennek feltevése azért indokolt, mivel e népnév on hangcsoportja az egyes szláv nyelvekben ugyanolyan fejlődésen ment keresztül, mint az ősszláv "on" hang. Az onogur (ongur) > ongrin, ongre 'magyar' névazonosítás azonban a keleti szlávoktól származhat, akik ezt továbbadhatták a többi szláv törzsnek és a bizánciaknak is." (122)

119. "Érdekes viszont, hogy az orrhangzós alak a legrégibb szláv nyelvemlékekben nem fordul elő". (Király P. id. tan. 59. old.) Ennek bizony nem lehetett más oka, minthogy sohasem létezett, hiszen az a bizonyos "ongre" egy képzett csillagos alkotás! "A szlavisták közül is csak kevesen idézik az "ongr" - emeleti orrhangzós alakját." (Az eredeti csak egy priori feltételezés, csillagos alak! H. Z) "Az orrhangzós alakok csak néhány fiatalabb egyházi szláv nyelvű emlékben tűnnek fel, de az adatok száma igen csekély." (60. old.) E probléma viszont gyorsan megmagyarázható azzal, hogy e késői szláv alakok a bizánci "ungri"-ra mennek vissza. A későbbi orosz nyelvtől egyáltalán nem idegen ennek a formának az átvétele, pl. a "vengr" szó késői átvétele is igazolja.
120. ld. tanulmány 22-23.1.
121. Ha figyelmesen elolvassuk ezeket a "vagyokat", sajnos egymást kizáró teóriák alapján lettek kigyűjtve, hiszen, ha az onogurok elvándorolnak, akkor nem lehetnek a magyarok törzsszövetségük tagjai, a részbeni azonosságuk is több magyarázatot igényelne, és persze a kronológiai behatárolás is kívánni valót hagy maga után...
122. A feltételes mód ne zavarja meg az olvasót, hiszen a mai napig nem létezik más, hivatalos, akadémiai magyarázatváltozat eleink "ungri" nevére.

Nagyon tanulságos gondolatokat tudhattunk meg a fentiekben a kiváló nyelvésztudóstól. Hiszen a szlávok szétköltözésének időpontját nem hisszük, hogy a szlavisták föláldoznák a magyar népnév magyarázatának kedvéért... Ez Kristó professzor teóriája szerint annyit jelent, hogy a szlávok szétvándorlása csak a 830-as éveket követően következhet be. (123)... Márpedig szlovének adatolhatók a 6. században az Avar Birodalom délnyugati vidékén. A bizánciak viszont nem szorulnak rá, hogy az onogurokat, vagy az azokhoz hasonlító magyarokat, ősszláv hangfejlődés segítségével azonosítsák! Látszik, hogy a nagyon alaposan kiképzett Kristó teóriájának véres a torka, ezért a hihetőbbnek tűnő tanulmány vizsgálatát folytassuk, hogy is keletkezhetett ez a bizonyos ougri forma.

Vizsgálatunkban kénytelenek leszünk, közhellyé vált soha semmivel alá nem támasztott feltételezések sorozatát bemutatni, és kiiktatni, hogy tiszta képet kaphassunk.