Szia!

 

Szerintem kezd "gumicsont" lenni a dolog. (rég az) A békefenntartásban egyetértünk. A különböző fegyverzet kombinált alkalmazásával (misszióban is)egyetértünk.

 

Ami különbség és az én eredeti hozzászólásom is ez volt: "Kisegítő jármű (a DINGO, más néven páncélozott UNIMOG), és mint ilyen alapharcjárműnek nem alkalmas, ilyen célra való tömeges rendszerbeállítása nem célszerű." És egyik hozzászólásod szerint ebben is egyetértünk.

 

Néhány megjegyzés:

 

A különböző fegyverzetű DINGO-k egy kötelékbe szervezése kényszer megoldás, ami a fegyverzeti hiányosságok kiküszöbölésére történik. A gondolat jó, mert valamit tenni kell, de mint minden kényszer, ez is csak szükség szerint megfelelő.

 

A fegyverzetnek járművenként egy rendszert(modult) kell alkotni. Ehhez azt kell eldönteni, milyen célra tervezem a járművet, ebből adódóan mire legyen alkalmas a főfegyverzet és ehhez kell kombinálni a kiegészítő fegyverzetet. Ha rossz a rendszer, vagy nem arra alkalmazzák amire kitalálták, annak a jármű, vagy a kezelőszemélyzet, esetleg mindkettő látja kárát.

 

Egy harcjármű fő fegyverének egyszerre kell biztosítani a páncélozott cél leküzdését és az ún. fontos páncélozatlan célok rombolását. Ehhez nagykezdősebességű, lapos röppályájú fegyvereket alkalmaznak, amelyek mindkét feladatra értelemszerűen nem tökéletesen alkalmasak.

Ezért mondják, hogy legyen egy fegyver ami optimális viszonyok között széleskörűen használható. (harcjárművön ez a gépágyú) Ehhez jön a kiegészítő fegyverzet, mint a géppuska, a páncéltörőrakéta és romboló célra jól használható az említett automata gránátvető. (ez utóbbi gyakrabban csak a raj fegyverzetének részeként jelenik és nincs beépítve) Vannak divatirányzatok, de az alapkombináció ez, amit eddig nemigen sikerült meghaladni.

 

Megjegyzés: Az ilyen gránátvetővel a fedezék mögé való beköszönés eléggé korlátozottan lehetséges.

 

Egy feladat és a túlélés szempontjából kevés az, hogy a katonák biztonságban üljenek egy páncélozott kapszulában és várják mi történik. Meg is kell tudni semmisíteni az ellenfelet. Ehhez pedig az adott célra hatásos fegyverzet is kell.

Harcjármű esetében ez sokoldalú mert az a feladata, hogy harcoljon. Kisegítő jármű esetében ez korlátozott, mert nem fő feladata a harc és ritkábban (szerencsés esetben soha) találkozik olyan körülményekkel, ami a teljes fegyverzetet indokolná. Ez így van jól, csak az alkalmazásban ezt mindig szem előtt kell tartani!

 

Tisztelettel:1805