szia waxxa ! :-)

a topicnyitódban ezt írod:

egy decemberi kormányrendelet értelmében nem léphetnek be Magyarországra és nem tartózkodhatnak az ország területén az emigráns tibeti közösség tagjai.

utánanéztem a rendelet szövegének. Segíts, melyik rész tiltja azt, hogy tibetiek belépjenek ?

114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról
A Kormány a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 111. § (1) bekezdés a)-c), valamint e)-q) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A Tv.-ben szabályozott közigazgatási hatósági eljárások (a továbbiakban: idegenrendészeti eljárások) során a következő hatóságok (a továbbiakban: idegenrendészeti hatóságok) járnak el:
a) az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter;
b) a külpolitikáért felelős miniszter;
c) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal);
d) a Hivatal területi szerve (a továbbiakban: regionális igazgatóság);
e) a vízumkiadásra feljogosított konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő);
f) a Rendőrség.
2. § (1) Az idegenrendészeti eljárás során a magyar állampolgárság érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.
(2) A magyar állampolgárság fennállását az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás során a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján vizsgálni köteles.
(3) Kétség esetén, az idegenrendészeti hatóság megkeresése alapján a Hivatal állampolgársági feladatokat ellátó szerve állapítja meg a magyar állampolgárság fennállását.
II. Fejezet
A HAT HÓNAPON BELÜL HÁROM HÓNAPOT MEG NEM HALADÓ TARTÓZKODÁS SZABÁLYAI
Általános szabályok
3. § (1) A Rendőrség a harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területére történő beléptetését megelőzően ellenőrzi a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt feltételek fennállását.
(2) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából történő beutazáshoz és tartózkodásához nem szükséges vízum, úti okmánya érvényességi idejének legalább egy hónappal meg kell haladnia a Magyar Köztársaság területére történő beutazás időpontját.
(3) A Rendőrség a (2) bekezdésben foglalt feltételtől csak - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből tekinthet el.
4. § (1) Figyelemmel a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i, 539/2001/EK tanácsi rendeletre (a továbbiakban: 539/2001/EK rendelet), három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából vízummentes beutazásra és három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosult
a) az a menekültként vagy hontalanként elismert harmadik országbeli állampolgár, aki az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében szereplő állam által kiállított úti okmánnyal rendelkezik;
b) katasztrófa vagy baleset során a segély- vagy mentő légijáratok személyzetének tagjaként szolgálatot teljesítő, továbbá a segítségnyújtásban közreműködő harmadik országbeli állampolgár;
c) az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európa Tanács vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiállított úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár.
(2) Három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából vízummentes beutazásra és három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosult az a harmadik országbeli állampolgár is, aki rendelkezik valamely schengeni állam által, a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikk (1) bekezdés a), valamint c)-e) pontjaiban foglalt feltételeknek megfelelően kiadott
a) a Magyar Köztársaság területére is érvényes átutazóvízummal vagy rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízummal;
b) hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal.
5. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel annak a harmadik országbeli állampolgárnak kell repülőtéri tranzitvízumot beszereznie, aki
a) a Vízumokra vonatkozó közös konzuli utasítás a diplomáciai és konzuli képviseletek számára (a továbbiakban: KKU) 3. mellékletének I. részében, vagy
b) e rendelet I. mellékletében
felsorolt harmadik ország állampolgára, vagy ilyen harmadik ország által kiállított érvényes úti okmánnyal rendelkezik.
(2) Mentesül a repülőtéri tranzitvízum beszerzésének kötelezettsége alól az a harmadik országbeli állampolgár, aki
a) diplomata, szolgálati vagy egyéb hivatalos célból kiállított útlevéllel rendelkezik;
b) légi jármű személyzetének tagja, feltéve, hogy a Nemzetközi Polgári Repülésről Chicagóban, 1944. év december hó 7. napján aláírt Egyezmény valamely szerződő felének állampolgára;
c) rendelkezik a KKU 3. mellékletének III. részében felsorolt EGT-tagállam vagy Andorra, Japán, Kanada, Monaco, San Marino, Svájc vagy az Amerikai Egyesült Államok által kiadott, a mellékletben meghatározott tartózkodási engedéllyel.
6. §
Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok
7. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás
a) a külpolitikáért felelős miniszter,
b) a konzuli tisztviselő,
c) a Hivatal
(a továbbiakban e fejezet alkalmazásában együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik.
8. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemről - a 9. és a 10. §-ban meghatározott kivétellel - a konzuli tisztviselő dönt.
(2) A konzuli tisztviselő a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás lefolytatására akkor rendelkezik joghatósággal, ha
a) a kérelmező fő úti célja a Magyar Köztársaság, vagy
b) a kérelmező elsőként a Magyar Köztársaság határát kívánja átlépni annak érdekében, hogy beutazzon a schengeni államok területére, feltéve, hogy a fő úti cél szerinti állam nem állapítható meg.
(3) A konzuli tisztviselő a fő úti cél megállapítása során elsősorban az utazás célját, útvonalát és időtartamát veszi figyelembe.
(4) Több úti cél esetén akkor kell a Magyar Köztársaságot az utazás fő úti céljának tekinteni, ha
a) a kérelmező a Magyar Köztársaság területén kíván a leghosszabb ideig tartózkodni, vagy
b) a Magyar Köztársaság a kérelmező első úti célja, feltéve, hogy az egyes államok területén történő tartózkodások időtartama azonos.
9. § A külpolitikáért felelős miniszter külön jogszabály szerint dönt a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmeiről, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik.
10. § (1) Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kivételes esetben - a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben foglalt feltételek szerint - kiadható a Magyar Köztársaság közúti, légi, valamint vízi határátkelőhelyén (a továbbiakban együtt: határátkelőhely) is.
(2)
(3) A határátkelőhelyen előterjesztett három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet a Rendőrség köteles haladéktalanul - elektronikus úton - döntésre felterjeszteni a Hivatalhoz.
(4) A Hivatal a kérelemről a kézhezvételt követően azonnal, de legkésőbb három órán belül határoz, és döntését - a Rendőrség útján - közli a kérelmezővel.
(5) A kérelemnek helyt adó döntés esetén a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot a Rendőrség állítja ki a kérelmező részére.
(6) Amennyiben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot a határátkelőhelyen kérelmezik, a vízum kiadása nem tagadható meg azon az alapon, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik a 12. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott utasbiztosítással.
11. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - annál a konzuli tisztviselőnél, nemzetközi szerződés alapján a Magyar Köztársaság nevében történő vízumkiadásra feljogosított schengeni állam külképviseletén vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik.
(2) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem az (1) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél, nemzetközi szerződés alapján a Magyar Köztársaság nevében történő vízumkiadásra feljogosított schengeni állam külképviseletén vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik, feltéve, hogy
a) az (1) bekezdésben meghatározott országban nem működik konzuli tisztviselő, nemzetközi szerződés alapján a Magyar Köztársaság nevében történő vízumkiadásra feljogosított schengeni állam külképviselete vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb hely, vagy
b) igazolja az állandó vagy szokásos tartózkodási helyétől eltérő harmadik országban történő kérelmezés méltányolható indokait, vagy
c) beutazásához és tartózkodásához a Magyar Köztársaságnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik.
(3) A 10. §-ban meghatározott esetben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet a határátkelőhelyen, a Rendőrségnél kell benyújtani.
12. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem az utazás tervezett időpontját legfeljebb három hónappal megelőzően nyújtható be.
(3) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi idejének - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább három hónappal meg kell haladnia a schengeni államok területéről történő kiutazás tervezett időpontját és - a 18. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - legalább egy, a vízum beillesztésére szolgáló szabad oldalt kell tartalmaznia.
(4) A konzuli tisztviselő a (3) bekezdésben foglalt, az úti okmány érvényességére vonatkozó feltételtől - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből eltekinthet, feltéve, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja a schengeni államok területéről történő kiutazás tervezett időpontját.
(5) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) egy darab arcfényképet;
b) a tartózkodás célját és időtartamát igazoló okiratokat;
c) a tartózkodás teljes időtartamára, valamint a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges anyagi fedezet meglétét igazoló okiratokat;
d) a kérelmező rendelkezésére álló szállásra vonatkozó okiratokat;
e) rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízum kérelmezése esetén a tartózkodás teljes időtartamára és valamennyi schengeni állam területére érvényes, a sürgősségi orvosi ellátás, valamint az egészségügyi okból történő hazaszállítás költségeire legalább 30 000 euró összegű fedezetet nyújtó utasbiztosítás meglétét igazoló okiratokat.
(6) Az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott okirat benyújtása alól a kérelmező mentesül, ha
a) diplomata, szolgálati vagy egyéb hivatalos célból kiállított útlevéllel rendelkezik;
b) a helyi konzuli együttműködés keretében megállapítást nyert, hogy számára az okirat beszerzése lehetetlen.
(7) Ha a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében szükséges, a konzuli tisztviselő a kérelmezőt - az (5) bekezdésben foglaltakon túl - további okiratok csatolására is felhívhatja.
13. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem benyújtásakor a vízumkiadó hatóság - a diplomata, szolgálati vagy egyéb hivatalos célból kiállított útlevéllel rendelkező kérelmező, illetve a 10. §-ban meghatározottak szerint a határátkelőhelyen benyújtott vízumkérelem kivételével - az úti okmányba bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevő hatóság nevét.
14. § (1) A konzuli tisztviselő a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemről - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kézhezvételtől számított harminc napon belül dönt.
(2) Soron kívül, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított hét napon belül kell elbírálni:
a) a kiskorú kérelmező, valamint a kiskorú kérelmezővel együtt utazó törvényes képviselő vízumkérelmét, ha az utazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése;
b) a kísérő nélküli kiskorú hazakísérése céljából beutazó, a kiskorú felügyeletéért felelős személy vízumkérelmét;
c) a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet, ha a kérelmező beutazásához és tartózkodásához a Magyar Köztársaságnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik.
15. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter, valamint a konzuli tisztviselő a hatáskörébe tartozó, három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemről a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kérheti.
(2) A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a megkeresésnek
a) a 14. § (2) bekezdésben foglalt esetben hét,
b) egyéb esetben tíz
napon belül eleget tenni.
16. § (1) A vízumkiadó hatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum által lehetővé tett tartózkodás időtartamát és a vízum érvényességi idejét - a Tv.-ben foglalt keretek között - a kérelemhez mellékelt okiratok tartalma, a beutazás, átutazás, illetve a tartózkodás igazolt célja, a tartózkodás tervezett időtartama, valamint a tartózkodás körülményei tekintetében rendelkezésére álló valamennyi egyéb adat alapján, a kérelmező egyedi körülményeit is figyelembe véve határozza meg.
(2) A vízumkiadó hatóság többszöri beutazásra jogosító, egy évet meghaladó érvényességű átutazóvízumot vagy rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízumot csak kivételes esetekben adhat ki, melynek során figyelembe kell vennie az alábbi szempontokat:
a) a kérelmező gyakori, illetve rendszeres utazását foglalkozásából eredő vagy családi okok indokolják;
b) a kérelmező jóhiszeműsége, különös tekintettel korábbi vízumai jogszerű felhasználására, a kérelmező származási országához fűződő - gazdasági és személyes - kapcsolataira, valamint a származási országába történő visszatérésre irányuló valós szándékára.
17. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot az e rendelet II. mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.
18. § (1) Ha a vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgár úti okmányát a Magyar Köztársaság nem ismeri el, a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot az e rendelet II. mellékletének 2. pontja szerinti formájú és adattartalmú, vízum beillesztésére szolgáló űrlapon (a továbbiakban: külön lap) kell kiadni.
(2) A vízumot nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből külön lapon kell kiadni, ha a vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság által elismert úti okmányában nincs a vízum beillesztésére szolgáló szabad oldal.
19. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumokmány érvénytelen, ha
a) a vízum - érvényességi idejére, az engedélyezett tartózkodási napok és beutazások számára tekintettel - a Magyar Köztársaságba vagy a schengeni államok területére történő beutazásra, illetve a Magyar Köztársaság vagy a schengeni államok területén történő tartózkodásra nem használható fel;
b) a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot visszavonták;
c) helyette a harmadik országbeli állampolgár - a vízumokmány cseréjére vagy pótlására irányuló eljárásban vagy a vízum érvényességi idejének meghosszabbítása miatt - új vízumokmányt kapott;
d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;
e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;
f) a jogosultja három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot, tartózkodási engedélyt, ideiglenes letelepedési engedélyt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott;
g) jogosultja meghalt.
20. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum visszavonásáról a Magyar Köztársaság területére történő beutazást megelőzően az a vízumkiadó hatóság dönt, amely eljárása során a vízum visszavonására okot adó körülményről tudomást szerez.
(2) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumának visszavonásáról a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.
(3) A más schengeni állam által kiadott átutazóvízum vagy rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízum visszavonásáról haladéktalanul, de legkésőbb hetvenkét órán belül értesíteni kell a vízumot kiadó schengeni állam kijelölt hatóságát.
21. § (1) A központi vízumhatóság Tv.-ben meghatározott feladatait a Hivatal látja el.
(2) Amennyiben - a Tv. 9. § (6) bekezdése alapján - a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásához a központi vízumhatóság hozzájárulása szükséges, a konzuli tisztviselő köteles a vízumkérelmet a benyújtást követően haladéktalanul felterjeszteni a központi vízumhatósághoz.
(3) A központi vízumhatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulásáról vagy a hozzájárulás megtagadásáról
a) amennyiben a Tv. 9. § (7) bekezdése szerinti egyeztetésre nincs szükség, vagy attól a központi vízumhatóság eltekint, a vízumkérelem felterjesztésétől számított hét napon belül,
b) a Tv. 9. § (7) bekezdése szerinti egyeztetés esetén, valamennyi válasz beérkezését vagy a válaszok beérkezésére nyitva álló határidő lejártát követően haladéktalanul tájékoztatja a konzuli tisztviselőt.
22. § (1) Ha a központi vízumhatóság a vízumkérelem felterjesztését követően megállapítja, hogy a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet el kell utasítani, úgy a Tv. 9. § (7) bekezdése szerinti egyeztetéstől eltekint.
(2) Ha a központi vízumhatóság úgy ítéli meg, hogy a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítására okot adó körülmény nem áll fenn, a vízumkérelem felterjesztését követően megkeresi az egyeztetést kérő schengeni államok központi hatóságait, nyilatkozzanak arra nézve, hogy a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásához hozzájárulnak-e.
(3) Ha a megkeresett központi hatóságok bármelyike részéről nemleges válasz érkezik, a központi vízumhatóság legfeljebb korlátozott területi érvényességű vízum kiadásához járulhat hozzá.
(4) A központi vízumhatóság a megkeresett központi hatóság indokolt kérelmére a válaszadás határidejét meghosszabbíthatja. A válaszadási határidő meghosszabbításáról tájékoztatnia kell a konzuli tisztviselőt.
(5) Amennyiben a megkeresett központi hatóságtól a megkeresés részére történt továbbításától számított hét napon vagy a meghosszabbított határidőn belül nem érkezik válasz, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
23. § (1) Ha valamely schengeni állam központi hatóságának a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemre vonatkozó döntés meghozatala előtt - a Tv. 111. § (6) bekezdése alapján - a központi vízumhatósággal egyeztetnie kell, a központi vízumhatóság legkésőbb a megkeresés részére történt továbbításától számított hét napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásához hozzájárul-e.
(2) Ha az ügy különösen bonyolult jellege szükségessé teszi, a központi vízumhatóság a megkereső schengeni állam központi hatóságától a válaszadási határidő meghosszabbítását kérheti. A határidő meghosszabbítása iránti kérelmet indokolni kell.
(3) Ha a központi vízumhatóság a rendelkezésére álló határidőn belül nem ad választ, válaszának hiánya a hozzájárulás megadásának minősül.
24. § (1) A központi vízumhatóság a Tv. 9. § (6) bekezdésében meghatározott hozzájárulás megadása, valamint a Tv. 111. § (6) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti egyeztetés során történő válaszadás előtt köteles a vízumkérelemről a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kérni.
(2) A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a központi vízumhatóság megkeresésében foglaltaknak hét napon belül eleget tenni.
25. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság hatáskörébe tartozik.
26. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell előterjeszteni.
(2) A kérelmet legkésőbb a vízum érvényességének utolsó napján lehet előterjeszteni.
(3) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi idejének meg kell haladnia a schengeni államok területéről történő kiutazás tervezett időpontját.
(4) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) egy darab arcfényképet, valamint
b) a Tv. 10. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat.
(5) A regionális igazgatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása iránti kérelemről azonnal dönt.
27. § (1) Amennyiben a regionális igazgatóság a meghosszabbítás iránti kérelemnek helyt ad, az e rendelet II. mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal új vízumokmányt állít ki.
(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát a Magyar Köztársaság nem ismeri el, vagy az úti okmány nem tartalmaz a vízum beillesztésére szolgáló szabad oldalt, az (1) bekezdésben meghatározott vízumot külön lapon kell kiadni.
(3) A meghosszabbított, három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum területi érvényessége mindazon schengeni államra kiterjed, amelyre az eredeti vízum érvényes volt.
(4) A regionális igazgatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása iránti kérelmet elutasító határozatában kötelezi a harmadik országbeli állampolgárt a schengeni államok területének a vízum lejártakor történő elhagyására.
28. § (1) Korlátozott területi érvényességű vízum kiadásáról a többi schengeni államot értesíteni kell.
(2) A vízumkiadó hatóság a Tv. 11. § (1) bekezdés b) pontja esetén a korlátozott területi érvényességű vízum kiadásáról a központi vízumhatóságot is értesíteni köteles.
Kishatárforgalmi engedély
28/A. § (1) A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006. december 20-i, 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, külön nemzetközi szerződés szerinti kishatárforgalmi engedély (a továbbiakban: kishatárforgalmi engedély) kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás a nemzetközi szerződésben meghatározott konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének a hatáskörébe tartozik.
(2) A kishatárforgalmi engedélyt az e rendelet II. mellékletének 3. pontja szerinti formában kell kiállítani.
28/B. § (1) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi ideje nem lehet kevesebb a kérelem benyújtását követő harmincadik naptól számított egy évnél, és legalább egy, a kishatárforgalmi engedély okmány beillesztésére szolgáló szabad oldalt kell tartalmaznia.
(3) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) egy darab arcfényképet;
b) a külön nemzetközi szerződésben meghatározott, a határ menti területen fekvő állandó lakóhely igazolására szolgáló okiratot.
28/C. § (1) A kishatárforgalmi engedély kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott kishatárforgalmi engedélyt vissza kell vonni, ha a kérelmező vagy a kiadott kishatárforgalmi engedély jogosultja
a) a kishatárforgalmi engedély kiadási feltételeit nem teljesíti;
b) a kishatárforgalmi engedély megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt;
c) a beutazás és tartózkodás célja tekintetében az eljáró hatóság megtévesztésére törekedett.
(2) A kishatárforgalmi engedély visszavonható, ha a harmadik országbeli állampolgár a külön nemzetközi szerződésben meghatározott határ menti területet engedély nélkül elhagyja.
(3) A kishatárforgalmi engedély visszavonásáról a kishatárforgalmi engedélyt kiállító hatóság, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár esetén a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.
(4) A kishatárforgalmi engedély érvénytelen, ha
a) a kishatárforgalmi engedélyt jogerősen visszavonták;
b) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;
c) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;
d) jogosultja meghalt.
III. Fejezet
A HÁROM HÓNAPOT MEGHALADÓ TARTÓZKODÁS SZABÁLYAI
Általános szabályok
29. § (1) A harmadik országbeli állampolgár tovább- vagy visszautazása akkor tekinthető biztosítottnak, ha a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejártakor is rendelkezik az általa megjelölt országba történő beutazáshoz vagy a kiindulási országba történő visszautazáshoz szükséges engedélyekkel és érvényes menetjeggyel, illetve az annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközökkel vagy jogszerű használatában lévő közlekedési eszközzel.
(2) A beutazás és a tartózkodás célja akkor tekinthető igazoltnak, ha a kérelmező a Tv. 19-28. §-ában meghatározott valamely célból vagy célokból kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni, és tartózkodása indokait okirattal is alátámasztja.
(3) A lakhatás feltételével az a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik, aki az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan tulajdonosa vagy ilyen ingatlan használatára bármely jogcímen jogosult.
(4) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a lakhatás különösen az alábbiakkal igazolható:
a) a kérelmező magyarországi lakásának tulajdonjogát igazoló, harminc napnál nem régebbi tulajdonilap-másolattal;
b) lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződéssel;
c) hatósági hozzájárulással ellátott érvényes meghívólevéllel;
d) lefoglalt és kifizetett szálláshely meglétét igazoló okirattal;
e) a Magyar Köztársaság területén tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, bevándorolt vagy letelepedett jogállással, külön törvény szerint tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező, illetve menekültként elismert családtag közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező lakhatását biztosító nyilatkozatával vagy
f) más hitelt érdemlő módon.
(5) A harmadik országbeli állampolgár a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezettel akkor rendelkezik, ha ő maga vagy részére családtagja a rendelkezésére álló jövedelemből, illetve vagyonból megélhetése, lakhatása, kiutazása, valamint szükség esetén egészségügyi ellátása költségeit biztosítani tudja.
(6) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a megélhetés különösen az alábbiakkal igazolható:
a) magyar fizetőeszközzel vagy magyarországi pénzintézetnél átváltható külföldi fizetőeszközzel;
b) a harmadik országbeli állampolgárt magyarországi pénzintézetnél készpénz felvételére jogosító okirattal (bankszámlaszerződés, betétkönyv stb.) és a rendelkezésre álló készpénzfedezetre vonatkozó pénzintézeti igazolással;
c) magyarországi kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel (csekk, hitelkártya stb.) és a rendelkezésre álló készpénzfedezetre vonatkozó pénzintézeti igazolással;
d) hatósági hozzájárulással ellátott érvényes meghívólevéllel;
e) lefoglalt és kifizetett szálláshely és ellátás meglétét igazoló okirattal;
f) megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni érték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal;
g) a kérelmező által a Magyar Köztársaság területén folytatni kívánt vagy folytatott jogszerű keresőtevékenységből származó jövedelem igazolásával;
h) külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló igazolással;
i) a Magyar Köztársaság területén tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, bevándorolt vagy letelepedett jogállással, külön törvény szerint tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező, illetve menekültként elismert családtag közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező eltartását és ellátását biztosító nyilatkozatával, valamint a tartást vállaló személy tartási képességét igazoló okirattal, vagy
j) más hitelt érdemlő módon.
(7) A Tv. 13. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a következő feltételek valamelyikével:
a) a társadalombiztosítási ellátásokról szóló külön törvény alapján
aa) biztosítottnak minősül, vagy
ab) külön megállapodással szerzett jogosultságot a magyar egészségbiztosítás szolgáltatásaira, illetőleg a részére a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatások finanszírozása nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján rendezett, vagy
ac) egészségügyi szolgáltatásra jogosult;
b) a külön törvény hatálya alá tartozó személyekkel azonos módon jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a nem a társadalombiztosítás keretébe tartozó üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítása alapján;
c) nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján jogosult a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatásokra;
d) a megélhetését igazoló okiratok alapján egészségügyi ellátása költségeit biztosítani képes.
30. § (1) A Rendőrség a harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területére történő beléptetését megelőzően ellenőrzi a Tv. 13. §-ában foglalt feltételek fennállását.
(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a Tv. 13. §-ában foglalt feltételeknek, úgy kell tekinteni, hogy három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából kíván a Magyar Köztársaság területére beutazni, és meg kell vizsgálni, hogy a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra előírt beutazási és tartózkodási feltételeknek megfelel-e.
A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumok
31. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás
a) a konzuli tisztviselő,
b) a Hivatal,
c) a regionális igazgatóság
(a továbbiakban e fejezet alkalmazásában együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik.
32. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemről
a) tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum esetén a regionális igazgatóság,
b) nemzeti vízum esetén a Hivatal,
c) szezonális munkavállalási vízum esetén a konzuli tisztviselő
dönt.
33. § (1) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását a harmadik országbeli állampolgár a beutazást megelőzően - erre irányuló külön kérelem előterjesztése nélkül - tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmében kérheti.
(2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum iránti kérelemről a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet elbíráló regionális igazgatóság dönt.
(3) Ha a regionális igazgatóság a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelemnek helyt ad, egyidejűleg a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását is engedélyezi, és erről értesíti a konzuli tisztviselőt.
(4) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot - a regionális igazgatóság döntése alapján - a konzuli tisztviselő adja ki.
34. § (1) A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelmet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - annál a konzuli tisztviselőnél vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik.
(2) A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelem az (1) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik, feltéve, hogy
a) az (1) bekezdésben meghatározott országban nem működik magyar konzuli tisztviselő vagy a vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb hely, vagy
b) igazolja az állandó vagy szokásos tartózkodási helyétől eltérő harmadik országban történő kérelmezés méltányolható indokait, vagy
c) beutazásához és tartózkodásához a Magyar Köztársaságnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik.
(3)
35. § (1) A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelmet a külön jogszabály szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni.
(2) A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi idejének - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább három hónappal meg kell haladnia a schengeni államok területéről történő kiutazás tervezett időpontját és legalább egy, a vízum beillesztésére szolgáló szabad oldalt kell tartalmaznia.
(3)
(4) A vízumkiadó hatóság a (2) bekezdésben foglalt, az úti okmány érvényességi idejére vonatkozó feltételtől - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből eltekinthet, feltéve, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja a schengeni államok területéről történő kiutazás tervezett időpontját.
(5) A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelemhez - ha e rendelet másként nem rendelkezik - mellékelni kell:
a) egy darab arcfényképet, valamint
b) a Tv. 13. § (1) bekezdés c)-g) pontjaiban foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat.
(6) Ha a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében szükséges, a vízumkiadó hatóság a kérelmezőt - az (5) bekezdésben foglaltakon túl - további okiratok csatolására is felhívhatja.
36. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem benyújtásakor a vízumkiadó hatóság - a diplomata, szolgálati vagy egyéb hivatalos célból kiállított útlevéllel rendelkező kérelmező kivételével - az útlevélbe bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevő hatóság nevét.
37. § (1) A konzuli tisztviselő a nemzeti vízum iránti kérelmet a kérelem benyújtását követően haladéktalanul felterjeszti a Hivatalnak.
(2)
38. § A vízumkiadó hatóság a szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelemről a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül dönt.
39. § (1) A vízumkiadó hatóság a nemzeti vízum iránti kérelemről a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében meghatározott esetekben a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kéri.
(2) A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a megkeresésnek
a) a 38. § (2) bekezdésben foglalt esetben hét,
b) egyéb esetben tíz
napon belül eleget tenni.
40. § A vízumkiadó hatóság a szezonális munkavállalási vízum által lehetővé tett tartózkodás időtartamát és a vízum érvényességi idejét - a Tv.-ben foglalt keretek között - a kérelemhez mellékelt okiratok tartalma, a beutazás és tartózkodás igazolt célja, a tartózkodás tervezett időtartama, valamint a tartózkodás körülményei tekintetében rendelkezésére álló valamennyi egyéb adat alapján, a kérelmező egyedi körülményeit is figyelembe véve határozza meg.
41. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot az e rendelet II. mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.
42. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum visszavonásáról a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.
43. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumokmány érvénytelen, ha
a) a vízum - érvényességi idejére, az engedélyezett tartózkodási napok és beutazások számára tekintettel - a Magyar Köztársaságba történő beutazásra, illetve a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodásra nem használható fel;
b) a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot jogerősen visszavonták;
c) helyette a harmadik országbeli állampolgár - a vízumokmány cseréjére vagy pótlására irányuló eljárásban - új vízumokmányt kapott;
d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;
e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;
f) a jogosultja tartózkodási engedély okmányt, letelepedett státuszt igazoló okmányt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott;
g) jogosultja meghalt.
Tartózkodási engedély
44. § A tartózkodási engedély kiadására, illetve meghosszabbítására irányuló idegenrendészeti eljárás
a) a külpolitikáért felelős miniszter,
b) a regionális igazgatóság
hatáskörébe tartozik.
45. § A harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelméről (a továbbiakban együtt: tartózkodási engedély iránti kérelem) - a 46. §-ban foglalt kivétellel - a regionális igazgatóság dönt.
46. § A külpolitikáért felelős miniszter külön jogszabály szerint dönt a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek tartózkodási engedély iránti kérelmeiről, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik.
47. § (1) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet - a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - annál a konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik.
(2) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem az (1) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más helyen is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik feltéve, hogy
a) az (1) bekezdésben meghatározott országban nem működik konzuli tisztviselő vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más hely, vagy
b) okirattal igazolja az állandó vagy szokásos tartózkodási helyétől eltérő harmadik országban történő kérelmezés indokait, vagy
c) beutazásához és tartózkodásához a Magyar Köztársaságnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik.
(3) A konzuli tisztviselő a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet, a kérelem benyújtását követően haladéktalanul felterjeszti a harmadik országbeli állampolgár jövőbeni magyarországi szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak.
(4) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon is előterjesztheti, amennyiben
a) a belföldi kérelmezést kivételes méltánylást érdemlő körülmény - így különösen családegyesítés vagy gyógykezelés - indokolja;
b) a három hónapot meghaladó tartózkodás célja kutatás;
c) az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében szereplő állam állampolgáraként, vagy ilyen harmadik országbeli állampolgárral együtt, családtagként tartózkodik jogszerűen a Magyar Köztársaság területén.
(5) A harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét - a 46. §-ban foglalt kivétellel - a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon terjesztheti elő.
(6) A tartózkodási engedély meghosszabbítása, illetve a nemzeti tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon, legkésőbb a tartózkodási engedély, illetve a nemzeti vízum érvényességi idejének lejártát megelőző harminc nappal kell benyújtani.
(7) A tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát.
(8) A tartózkodási engedély iránti kérelemhez - ha e rendelet másként nem rendelkezik - mellékelni kell:
a) egy darab arcfényképet, valamint
b) a Tv. 13. § (1) bekezdés c)-g) pontjaiban foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat.
(9) Amennyiben a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében szükséges, a vízumkiadó hatóság a kérelmezőt - az (8) bekezdésben foglaltakon túl - további okiratok csatolására is felhívhatja.
(10) Ha a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásakor a Magyar Köztársaság területén kiadott tartózkodási vízum vagy a korábbi tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem változtak meg, a kérelmezőnek a változatlan feltételekre vonatkozó okiratokat nem kell ismételten csatolnia.
48. § (1) A harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy tudomása szerint az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott betegségben szenved-e, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van-e, illetőleg közegészséget veszélyeztető betegség, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapot fennállása esetén részesül-e kötelező és rendszeres ellátásban.
(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti egészségügyi állapot fennáll, a regionális igazgatóság értesíti a harmadik országbeli állampolgár magyarországi szálláshelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv a harmadik országbeli állampolgárt kötelezheti a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzésére vagy származási országa hatósága által kiállított, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hatósági orvosi igazolás bemutatására.
(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgár közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és a gondozásba vételére, illetve gyógykezelésére irányadó magatartási szabályokat, hatósági rendelkezéseket vagy jogszabályokat megsérti, haladéktalanul értesíti a regionális igazgatóságot.
(5) Ha a regionális igazgatóság a (4) bekezdésben foglalt értesítés ellenére adja ki vagy hosszabbítja meg a tartózkodási engedélyt, a szükséges járványügyi intézkedések foganatosítása érdekében értesíti a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szervet.
49. § (1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelemről - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kézhezvételtől számított harminc napon belül dönt.
(2) Soron kívül, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított hét napon belül kell elbírálni:
a) a kiskorú kérelmező, valamint a kiskorú kérelmezővel együtt utazó törvényes képviselő tartózkodási engedély iránti kérelmét, ha az utazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése;
b) a kísérő nélküli kiskorú hazakísérése céljából beutazó, a kiskorú felügyeletéért felelős személy tartózkodási engedély iránti kérelmét;
c) a tartózkodási engedély iránti kérelmet, ha a kérelmező beutazásához és tartózkodásához a Magyar Köztársaságnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik.
(3) Tizenöt napon belül kell elbírálni a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelmét, ha tartózkodásának célja
a) tanulmányok folytatása vagy
b) kutatás.
50. § (1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelemről a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében meghatározott esetekben a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kéri.
(2) A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a megkeresésnek
a) a 49. § (2) bekezdésben foglalt esetben hét,
b) a 49. § (3) bekezdésben foglalt esetben tizenöt,
c) egyéb esetben húsz
napon belül eleget tenni.
51. § (1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély érvényességi idejét - a Tv.-ben foglalt keretek között - a kérelemhez mellékelt okiratok tartalma, a tartózkodás célja és tervezett időtartama, valamint a tartózkodás körülményei tekintetében rendelkezésére álló valamennyi egyéb adat alapján, a kérelmező egyedi körülményeit is figyelembe véve határozza meg.
(2) Az engedélyezett tartózkodás időtartamát - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - úgy kell megállapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgár úti okmánya az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább három hónapig érvényes legyen.
(3) Ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának célja tanulmányok folytatása vagy kutatás, úti okmánya érvényességi idejének legfeljebb az engedélyezett tartózkodás időtartamát kell lefednie.
(4) A regionális igazgatóság a (2) bekezdésben foglalt, az úti okmány érvényességi idejére vonatkozó feltételtől - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből eltekinthet, feltéve, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja az engedélyezett tartózkodás időtartamát.
52. § A tartózkodási engedély iránti kérelemnek helyt adó határozat esetén a harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt az e rendelet III. mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.
53. § A tartózkodási engedély okmány érvénytelen, ha
a) az engedélyezett tartózkodási idő lejárt;
b) a tartózkodási engedélyt jogerősen visszavonták;
c) helyette a harmadik országbeli állampolgár - a tartózkodási engedély okmány cseréjére vagy pótlására irányuló eljárásban vagy a tartózkodási engedély meghosszabbítása miatt - új tartózkodási engedély okmányt kapott;
d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;
e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;
f) a jogosultja letelepedett státuszt igazoló okmányt, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott;
g) jogosultja meghalt.
54. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár részére a Tv. 18. § (2) bekezdésében foglalt okokból a regionális igazgatóság akkor adhat ki tartózkodási engedélyt, illetve a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyét akkor hosszabbíthatja meg, ha a döntést megelőzően a figyelmeztető jelzést elrendelő schengeni állam kijelölt hatóságával - a külön jogszabályban meghatározott SIRENE Iroda (a továbbiakban: SIRENE Iroda) útján - egyeztet.
(2) Ha a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra nézve valamely schengeni állam beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzést rendel el, az illetékes regionális igazgatóság - a SIRENE Iroda útján - köteles egyeztetni a figyelmeztető jelzést elrendelő schengeni állam kijelölt hatóságával.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés alapján a regionális igazgatóság mérlegeli, hogy - különösen a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés elrendelésére okot adó körülményekre, a harmadik országbeli állampolgár által az elrendelő schengeni állam közrendjére és közbiztonságára jelentett veszélyre, valamint a figyelmeztető jelzés időtartamára figyelemmel - indokolt-e a Tv. 18. § (2) bekezdése szerinti döntést meghozni.
(4) A regionális igazgatóság döntéséről - a SIRENE Iroda útján - értesíti az érintett schengeni állam kijelölt hatóságát.
55. § A tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító, valamint a tartózkodási engedély visszavonását elrendelő határozat elleni fellebbezést a határozat közlésétől számított öt munkanapon belül lehet előterjeszteni.
A három hónapot meghaladó tartózkodásra vonatkozó különös szabályok
56. § (1) Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja családi együttélés biztosítása, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását különösen az alábbiakkal igazolhatja:
a) születési anyakönyvi kivonattal,
b) házassági anyakönyvi kivonattal,
c) örökbefogadásról szóló okirattal vagy
d) más hitelt érdemlő módon.
(2) Ahol e rendelet anyakönyvet említ, azon a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell.
57. § (1) A menekültként elismert személy családtagja tartózkodási vízum, illetve tartózkodási engedély iránti kérelméről a menekültügyi hatóságot értesíteni kell.
(2) A menekültként elismert személyhez történő családegyesítés során a családi kapcsolat fennállása bármilyen hitelt érdemlő módon igazolható.
(3) A menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagjának a Tv. 13. § (1) bekezdés e)-g) pontjaiban foglalt feltételek fennállását akkor kell igazolnia, ha a menekültkénti elismerés és a családegyesítés kérelmezése között hat hónapnál hosszabb időtartam telt el.
58. § Az a harmadik országbeli állampolgár, aki tartózkodási vízumát vagy tartózkodási engedélyét családi együttélés biztosítása céljából kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát, a házasság felbontására vonatkozó jogerős ítélet kézhezvételétől, illetve a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított harminc napon belül a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.
59. § (1) Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja keresőtevékenység folytatása, a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása különösen az alábbiakkal igazolható:
a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt igazoló okirattal;
b) alkalmi munkavállalói könyvvel;
c) a gazdasági tevékenységre vonatkozó üzleti tervvel;
d) egyéni vállalkozói igazolvánnyal;
e) mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal;
f) magánszemélyként kötött megbízási, vállalkozási vagy felhasználási szerződéssel, vagy
g) más hitelt érdemlő módon.
(2) A Tv. 20. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt beutazási és tartózkodási cél akkor tekinthető igazoltnak, ha
a) a gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy (a továbbiakban ezen bekezdés alkalmazásában együtt: gazdasági társaság) legalább három magyar állampolgárt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt foglalkoztat teljes munkaidőben, vagy
b) a kérelmező harmadik országbeli állampolgár tartózkodása a Magyar Köztársaság területén a gazdasági társaság működése szempontjából elengedhetetlen, és a kérelemhez csatolt üzleti terv alapján valószínűsíthető, hogy a gazdasági társaság a kérelmező megélhetését is biztosító bevételt fog elérni.
60. § (1) Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja tanulmányok folytatása, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását, különösen
a) a képzést végző oktatási intézmény felvételi igazolásával;
b) tanulói vagy hallgatói jogviszonyt igazoló okirattal vagy
c) más hitelt érdemlő módon igazolhatja.
(2) Előkészítő képzésen történő részvétel esetén a tanulmányok folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély tanulmányok folytatása céljából csak akkor hosszabbítható meg, ha a harmadik országbeli állampolgár az előkészítő képzést követően a Magyar Köztársaságban akkreditált felsőfokú oktatási intézménybe felvételt nyert.
61. § Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja kutatás, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását a kutatószervezettel kötött fogadási megállapodással igazolhatja.
62. § Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja gyógykezelés, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását a gyógykezelést végző intézmény igazolásával támaszthatja alá.
63. § Látogatási célú beutazás és tartózkodás esetén a Tv. 13. § (1) bekezdés d)-g) pontjában foglalt feltételek fennállása hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevéllel (a továbbiakban: meghívólevél) igazolható.
64. § (1) Meghívólevél iránti kérelmet
a) magyar állampolgár,
b) bevándorolt, letelepedett, a Magyar Köztársaság által menekültként elismert, tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár,
c) külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint
d) magyar vagy a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet
terjeszthet elő.
(2) A meghívólevél iránti kérelmet külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye, illetve a jogi személy székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell benyújtani.
(3) A regionális igazgatóság a meghívólevél iránti kérelmet tizenöt napon belül, ha a meghívott harmadik országbeli állampolgár beutazásához a Magyar Köztársaságnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik, hét napon belül bírálja el.
65. § A meghívólevél kérelmezőjének igazolnia kell, hogy rendelkezik a Tv. 2. § l) pontjában meghatározott kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges feltételekkel.
66. § (1) Ha a regionális igazgatóság a meghívólevél iránti kérelemnek helyt ad, a meghíváshoz hatósági hozzájárulását adja, és a kérelmező részére meghívólevelet állít ki.
(2) A meghívólevelet külön jogszabályban meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani.
(3) A meghívólevél érvényességét napokban, a meghívás céljára és a meghívás összes körülményére tekintettel kell megállapítani. A meghívólevél legfeljebb 365 napig érvényes.
(4) A meghívólevélnek a meghívott harmadik országbeli állampolgárhoz történő eljuttatásáról a meghívó gondoskodik.
67. § (1) A meghívólevél iránti kérelmet el kell utasítani, ha a kérelmező
a) nem rendelkezik a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges feltételekkel;
b) a korábbi meghívás alkalmával a meghívólevélben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette;
c) kérelmében hamis adatot vagy valótlan tényt közölt.
(2) A meghívót tájékoztatni kell arról, hogy a meghívólevél önmagában nem jogosítja a harmadik országbeli állampolgárt a Magyar Köztársaság területére történő beutazásra.
68. § A meghívólevél beszerzésének kötelezettsége alól mentesülnek az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, ezek hivatali szervezetei, az Állami Számvevőszék, az országgyűlési biztos, az Alkotmánybíróság, a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi államigazgatási szervek, a bíróságok, az ügyészségek, a közigazgatási hivatalok, illetve az országos kisebbségi önkormányzatok.
69. § Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja önkéntes tevékenység folytatása, a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása a harmadik országbeli állampolgárt fogadó szervezettel kötött önkéntes szerződéssel igazolható.
70. § (1) A humanitárius célú tartózkodási engedélyt
a) a Tv. 29. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben a hontalanként, illetve befogadottként történő elismerésről rendelkező regionális igazgatóság,
b) a Tv. 29. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a menekültügyi hatóság,
c) a Tv. 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben - a gyámhatóság kezdeményezésére - a kísérő nélküli kiskorú szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság,
d) a Tv. 29. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság
hivatalból állítja ki, illetve hosszabbítja meg.
(2) A menekültkénti elismerését kérő, továbbá a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kérő harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt a kérelme benyújtásától számított három napon belül ki kell állítani.
(3) A Tv. 29. § (1) bekezdés a)-e) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárnak a tartózkodási engedély kiadásához, illetve meghosszabbításához ki kell töltenie a külön jogszabály szerinti adatlapot, továbbá az adatlaphoz mellékelnie kell egy darab arcfényképet.
71. § (1) A harmadik országbeli állampolgár részére a humanitárius célú tartózkodási engedélyt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az e rendelet III. mellékletének 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani.
(2) A Tv. 29. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár részére a humanitárius célú tartózkodási engedélyt az e rendelet III. mellékletének 3. pontjában meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani.
72. § (1) Idegenrendészeti eljárásban az idegenrendészeti hatóság köteles vizsgálni, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgárra a Tv.-ben és e rendeletben meghatározott, a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye. Ennek keretében különösen azt kell megállapítani, hogy
a) a harmadik országbeli állampolgár kiskorú-e,
b) van-e olyan személy, aki jogszabály vagy szokás alapján a kiskorú harmadik országbeli állampolgár felügyeletére köteles.
(2) A kísérő nélküli kiskorú érdekeinek védelmében az idegenrendészeti hatóság köteles ügygondnok kirendelése iránt az eljárás megindításakor haladéktalanul intézkedni.
(3) A kísérő nélküli kiskorú elhelyezése érdekében az idegenrendészeti hatóság megkeresi az eljárás lefolytatására illetékes gyámhatóságot, valamint a kiskorú állampolgársága szerinti államnak a Magyar Köztársaság területén működő konzuli képviseletét.
A befogadott és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár ellátása, támogatása
73. § A befogadott, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált, tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár) alapvető létfenntartási feltételeinek megteremtéséhez a Hivatal ellátásokkal és támogatásokkal járul hozzá.
74. § (1) A befogadottat és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások, pénzbeli ellátások és pénzbeli támogatások illetik meg.
(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások:
a) közösségi vagy annak megfelelő szálláson való elhelyezés és ellátás,
b) egészségügyi ellátás,
c) oktatási intézményben való étkeztetés.
(3) A pénzbeli ellátások:
a) egyszeri kiköltözési segély,
b) beiskolázási támogatás.
(4) A pénzbeli támogatások:
a) lakhatási támogatás,
b) az ország végleges elhagyásának támogatása,
c) a munkavállaláshoz szükséges munkaalmassági egészségügyi vizsgálat költségeinek, valamint a szakmai képesítést igazoló dokumentumok fordítása költségeinek megtérítése.
75. § (1) A 74. §-ban foglalt ellátások és támogatások biztosításának, folyósításának feltétele, hogy a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár ne rendelkezzék vagyonnal, valamint jövedelme - a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, testvére és egyenes ági rokona összes jövedelme szerint számított egy főre jutó havi jövedelem esetén - ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(2) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetve vagyonnak minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott jövedelem, illetve vagyon.
76. § (1) A befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a 74. §-ban foglalt ellátások, támogatások kérelmezése esetén - írásbeli kérelme benyújtásával egyidejűleg - az e rendelet VI. mellékletében foglalt nyomtatvány kitöltésével köteles nyilatkozni vagyoni és jövedelmi helyzetéről.
(2) A befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár az ellátásra, illetve támogatásra irányuló kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság bírálja el.
(3) Az ellátásra, támogatásra jogosult személy a regionális igazgatóság által kiállított, e rendelet VII. mellékletében foglalt ellátási okmánnyal igazolja jogosultságát. Az ellátási okmány csak a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyének egyidejű felmutatásával együtt érvényes.
77. § (1) A befogadottat közösségi szálláson vagy menekülteket befogadó állomáson, az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok elkülönített elhelyezését szolgáló befogadó állomáson vagy szerződés alapján fenntartott más szálláshelyen (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában együtt: közösségi szállás) lehet elhelyezni.
(2) A befogadottnak, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárnak közösségi szálláson történő elhelyezése esetén a közösségi szálláson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számított tizennyolc hónapig nem kell térítési díjat fizetnie, amennyiben jövedelme a 75. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg.
(3) A befogadottra, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárra a közösségi szálláson történő tartózkodása során a 130-133. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A 14. életévét betöltött befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a (3) bekezdésben foglalt ellátáson túl a közösségi szálláson való térítésmentes tartózkodás harmadik hónapjától szabad felhasználású havi költőpénzben részesül, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a. Ha a költőpénzben részesülő a közösségi szállás házirendjét ismételten vagy súlyosan megszegi, a költőpénzt a közösségi szállás vezetője határozott időtartamra megvonja. A költőpénz megvonásának időtartamát az elkövetett cselekmény jellege és súlya alapján kell meghatározni.
(5) Ha a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár jövedelme a 75. § (1) bekezdésében foglalt mértéket meghaladja, köteles az általa igénybe vett szolgáltatások önköltségét utólag, minden hónap 5. napjáig megtéríteni. A megtérítés összegét a közösségi szállás vezetője állapítja meg.
78. § (1) A befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállást a kiköltözés szándékával a regionális igazgatóság engedélyével hagyhatja el. E szándékáról a kiköltözést megelőzően köteles nyilatkozni (a továbbiakban: kiköltözési nyilatkozat).
(2) Attól a befogadottól, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgártól, aki kiköltözési nyilatkozat nélkül 48 órát meghaladóan hagyja el a közösségi szállást - és távolmaradását később sem tudja hitelt érdemlően igazolni -, a közösségi szállás vezetője határozott időtartamra megvonhatja.
(3) Amennyiben a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár magánszállásra költözik, a regionális igazgatóság engedélyével visszatérhet a közösségi szállásra, ha vagyoni és jövedelmi viszonyai alapján a közösségi szállás igénybevételére jogosult.
(4) A befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár tizennyolc hónapon túli közösségi szálláson tartózkodását - ha vagyoni és jövedelmi viszonya alapján indokolt - a regionális igazgatóság kivételes méltányosságból engedélyezheti.
79. § (1) Ha a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén a 138. §-ban meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat jogosult térítésmentesen igénybe venni.
(2) A közösségi szálláson tartózkodó befogadott, valamint emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár háziorvosi ellátása a közösségi szálláson történik.
(3) A közösségi szálláson kívül lakó befogadott, valamint emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a szálláshelye szerinti - területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó - háziorvosnál jogosult ellátásra.
(4) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.
80. § A befogadott, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár óvodai nevelésével, általános iskolai, középiskolai, kollégiumi és gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezésével kapcsolatos étkezési költségeket a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár törvényes képviselőjének kérelmére Hivatal - a regionális igazgatóság javaslatára - az ellátást biztosító intézménynek közvetlenül megtéríti.
81. § Az a befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár, aki a tartózkodási engedély első alkalommal történő kiállítását követő fél éven belül magánszállásra költözik ki, a regionális igazgatósághoz egyszeri kiköltözési segély iránti kérelmet nyújthat be. A kérelemhez csatolni kell a kiköltözési nyilatkozatot, egy ismételten kitöltött vagyon- és jövedelemnyilatkozatot, valamint a lakásbérleti szerződést vagy a magánszállás tulajdonosának a költözéshez való hozzájáruló nyilatkozatát, és igazolni kell a kérelmező szálláshelyének bejelentését.
82. § (1) Az egyszeri kiköltözési segély iránti kérelemről a kérelmező szociális helyzetét mérlegelve a regionális igazgatóság dönt. A kiköltözési segély csak egy alkalommal nyújtható.
(2) A segély összege felnőtt személy részére az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-a, 18. életévét be nem töltött kiskorú részére 170%-a, azonban egy család esetében sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.
(3) A segélyt a Hivatal a kérelemben megadott, igazolt bejelentett szálláshely szerinti címre a kérelmező személynek postai úton utalja át.
(4) Az egyszeri kiköltözési segélyt igénybe vevők közösségi szálláson történő elhelyezésre és ellátásra csak a 78. § (4) bekezdésben foglaltak szerint tarthatnak igényt.
83. § (1) Az általános iskolai, valamint a középiskolai tanulmányokat folytató befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár törvényes képviselője az oktatási intézménybe való beíratkozáskor beiskolázási támogatás iránti kérelmet nyújthat be a regionális igazgatósághoz. A Hivatal - a regionális igazgatóság javaslatára - szociális alapon való rászorultság megállapítása esetén egyszeri beiskolázási támogatást folyósíthat.
(2) A beiskolázási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a.
84. § (1) A településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban, szálláson lakó befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár kérelmére lakbérének, albérleti díjának, szállásköltségének megfizetéséhez a regionális igazgatóság támogatást nyújthat. A támogatás csak érvényes bérleti, albérleti szerződés vagy befogadó nyilatkozat alapján, előzetes környezettanulmány után folyósítható. Az előzetes környezettanulmányt a kérelmező szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság folytatja le.
(2) Lakhatási támogatás a tartózkodási engedély első alkalommal történő kiállításától számított legfeljebb tizennyolc hónapig folyósítható.
(3) A támogatás összege a bérbeadó által igazolt lakbér, albérleti díj, szállásköltség 50%-a, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege egy fő esetén, egy család esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese. Ugyanabban a lakásban együtt élő, családtagnak nem minősülő befogadottakra, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárokra a családra vonatkozó szabályok irányadóak.
85. § A regionális igazgatóság a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár kérelmére, végleges hazatérése vagy harmadik országba történő végleges távozása esetén a célállomásig érvényes menetjegye árának és a kiutazással összefüggő egyéb költségének részben vagy egészben történő megtérítéséről dönthet. A regionális igazgatóság által megállapított összeget a Hivatal folyósítja.
86. § A regionális igazgatóság a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár kérelmére egy alkalommal átvállalhatja a munkavállaláshoz szükséges munkaalkalmassági egészségügyi vizsgálat költségeinek, valamint a szakmai képesítést igazoló dokumentumok fordítása költségeinek megtérítését. Az átvállalt összeget a Hivatal folyósítja.
87. § (1) A Hivatal társadalmi szervezettel, helyi önkormányzattal, egyházzal, jogi személlyel, egyesülettel, alapítvánnyal, ezek intézményeivel, gazdasági társasággal (a továbbiakban: szolgáltató) szerződést köthet
a) a befogadottak, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok elszállásolására;
b) az ellátások teljesítésére;
c) a befogadottak, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok szociális és mentálhigiénés gondozására;
d) a befogadottak, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok jogaira és kötelezettségeire irányuló tájékoztatásra.
(2) A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) az ellátásban részesítendők körét, a nyújtandó ellátások megnevezését és időtartamát;
b) a szerződés tárgyát képező ellátások, feladatok teljesítésének módját és ellenértékét;
c) az ellátások, feladatok nyilvántartására, valamint teljesítésük ellenértékének elszámolására és átutalására vonatkozó kikötéseket;
d) a Hivatalnak a szerződés teljesülésére irányuló ellenőrzési jogosultságát és az ellenőrzés módját;
e) a szerződés felmondásának módját, hónapokban meghatározott idejét, valamint az esetleges jogviták rendezésére vonatkozó kikötéseket.
88. § (1) Az ellátást vagy támogatást nyújtó szerv, intézmény, személy a Hivatal költségvetésének terhére teljesített kiadásait az egyéb kiadásoktól elkülönítve köteles nyilvántartani, és köteles a támogatást kérő jogosultságának fennállását ellenőrizni.
(2) Az e rendelet alapján nyújtott ellátás, támogatás költségeit a Hivatal utólagos elszámolás alapján téríti meg. A költségtérítést - az ellátásban, támogatásban részesített befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár nevének és a hatóság által kiadott dokumentum sorszámának vagy ügyiratszámának feltüntetésével - az ellátás, támogatás biztosításától számított egy hónapon belül, részletezett számla alapján lehet igényelni a Hivataltól.
(3) A Hivatal a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár ellátásához nélkülözhetetlen kiadások fedezetét az ellátást vagy támogatást folyósító szervnek megelőlegezheti.
(4) Amennyiben a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár magyarországi temetéséről a települési önkormányzat képviselő-testülete gondoskodott, ezzel járó igazolt kiadásait a jegyző igénylésére a Hivatal megtéríti.
Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás
89. § (1) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállítása
a) a Tv. 30. § (1) bekezdés a), b), h) és i) pontjában meghatározott esetekben az idegenrendészeti ügyben eljáró regionális igazgatóság,
b) a Tv. 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a harmadik országbeli állampolgár magyarországi szálláshelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóság,
c) a Tv. 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a szülő magyarországi szálláshelye vagy lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság,
d) a Tv. 30. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság,
e) a Tv. 30. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a Rendőrség,
f) a Tv. 30. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben az úti okmányt visszatartó, illetve visszavonó regionális igazgatóság,
g) a Tv. 30. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a kijelölt tartózkodási hely szerint illetékes regionális igazgatóság
hatáskörébe tartozik.
(2) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényét veszti, ha a harmadik országbeli állampolgár az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállítására alapul szolgáló eljárás eredményeként tartózkodási vízumot, tartózkodási engedélyt vagy ideiglenes letelepedési engedélyt kap.
Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazása és tartózkodása
90. § A Tv. 31. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárnak a tartózkodási vízum, illetve a tartózkodási engedély iránti kérelméhez - a 35. § (5), illetve a 47. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az alábbi okiratokat kell mellékelnie:
a) egy darab arcfényképet,
b) a Tv. 13. § (1) bekezdés c)-d) pontjaiban foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat, valamint
b) a honvédelemért felelős miniszter által kiállított, magyarországi státuszára vonatkozó igazolást.
...

folyt köv