dolna
2008.08.24
|
|
0 0
28410
|
Reményik Sándor: Azután...
A porba vegyül könnyünk, vérünk. Jajunk a végtelen felissza, Mi nem jövünk ide vissza.
Mi elmegyünk, ki tudja merre... messze, Nyomunkba jőnek újak, mindíg újak, Valahol örök takarodót fúnak.
Vagy visszatérünk? holnap? jövendőre? Leszünk árboctetőkön Elmo-tűz, Titoklánc, mely szíveket összefűz?
A gyűlölségünk lesz szúró tövis, A szeretésünk csipkerózsa - De ah, fogunk-e tudni róla? |
|