Törölt nick Creative Commons License 2008.08.13 0 0 2957

Troponin emelkedés infarktus előtt 3-4 órával.......

 

A sürgősségi osztályon dolgozó orvosok ösztönösen felismerik a szívinfarktust [origo] egészség 2008. augusztus 11., hétfő, 22:30

eszközök:

Az egyesült államokbeli Wake Forest Egyetemen készített tanulmány szerint a sürgősségi osztályokon dolgozó orvosok a legtöbbször még azelőtt felismerik, hogy egy betegnek szívinfarktusa van, mielőtt ezt a laboratóriumi eredmények is megerősítenék. A tanulmány fontos érvet szolgáltat amellett, hogy a kezelőorvosok személyes első benyomása a modern diagnosztikai eljárások terjedése ellenére sem hanyagolható el az infarktusos betegek kezelésében.


Ajánló

Szív- és érrendszeri betegségek

Infarktusom van? - A Medical Tribune cikke a troponinszint mérésének diagnosztikus alkalmazási lehetőségeiről

Korábban:

A magasvérnyomás 35 éves kor alatt is veszélyes lehet

Az érszűkület fájdalommentes szűrésével megelőzhető lehet a szívinfarktus

Tévhitek a koleszterinnel kapcsolatban

Szűkülő erek: a perifériás érbetegség veszélyei

A köhögés nem helyettesíti az infarktusos betegek sürgősségi ellátását

Az őssejtek jelenthetik a kitörést a szívbetegségek ördögi köréből

A szívbetegség nem csak végzetes, de költséges is

Kardio-CT: új, fájdalommentes vizsgálat a szívinfarktus megelőzésére

Kisfilmjeink az infarktusról:

Az infarktus lefolyása: tünetekkel vagy "némán"

Teendők infarktus gyanúja esetén

Életmódbeli változások infarktus után

Az infarktus megismétlődésének veszélye

Angina és infarktus - további videók:

Az angina és az infarktus fokozatai

Az angina és az infarktus tüneteinek megkülönböztetése

Az angina tüneteinek enyhítése, az infarktus kezelése

Kockázatbecslés:

Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor

Pirulapatika

Szívre ható szerek

A tanulmányban egy akut - gyorsan kialakuló és/vagy rövid lefolyású - szívkoszorúér- problémákat követő internetes nyilvántartás adatait használták, amelybe az Egyesült Államok nyolc egészségügyi központjába szívrohamtünetekkel beszállított betegeket regisztráltak. A nyilvántartást 26 hónapon keresztül vezették, és összesen több mint 17 000 beteget vettek bele fel, kizárva a várandós nőket és a 18 alattiakat. Az új tanulmányban azonban csak 4136 pácienst vizsgáltak, mivel csak azok a betegek feleltek meg, akin legalább két alkalommal troponinszint-vizsgálatot is elvégeztek a felvételüket követő 12 órán belül. A vérplazma troponinszintje a szívizomelhalással járó betegségekben (például szívinfarktus vagy szívkoszorúér-betegség) megemelkedik, ezért értéke a szívinfarktus igen korai, három-négy órán belüli jelzője is lehet olyankor, amikor más vizsgálatok még nem feltétlenül adnak pozitív eredményt.


"A sürgősségi osztályokon tapasztalt legáltalánosabb panasz a mellkasi fájdalom, emiatt nagyon fontos lenne tudnunk, hogy mennyire hatékony a szívinfarktus felismerése és kezelése, illetve hogy javíthatunk-e ezen a színvonalon" - mondta Chadwick Miller, a Wake Forest Egyetem tanára, a tanulmány első szerzője. Az új tanulmányban a vérplazmában mérhető troponinszint alapján három csoportra osztották a betegeket. Az egyik csoportot azok alkották, akiknek a mellkasi fájdalma ellenére nem volt szívinfarktusa (No myocardial infarction; No MI), a másik két csoportot pedig az EKG-n megjelenő eltérések alapján különböztették meg. A második csoportba tartozók EKG-ja a szívinfarktust követően nem mutatott ST-elevációt (Non-ST segment Elevation Myocardial Infarction; NSTEMI), míg a harmadik csoportnak fokozatosan kialakuló infarktusa volt (Evolving Myocardial Infarction; EMI). (Az ST-eleváció a fenyegető szívizom károsodás legfontosabb jele, részletesebben lásd: ST-szakasz és T-hullám).

Bár az első csoportba tartozó betegeknek is voltak tünetei, a kórházi tartózkodás alatt mért troponinszintek alapján nem volt szívrohamuk. A második csoportba sorolt betegeknél már a felvételkor is megnövekedett troponinszintet mértek, aminek oka általában az volt, hogy a szívinfarktus a sürgősségire való felvételük előtt jópár órával vagy akár napokkal korábban történt. Az utolsó csoportba tartozó betegeknek a felvételkor ugyan nem volt megemelkedett troponinszintje, de maximum 12 óra elteltével náluk is megjelentek a szív károsodásának troponinemelkedéssel kísért jelei.

Amikor a betegeket szívinfarktus tüneteivel vették fel a sürgősségi osztályra, akkor az internetes nyilvántartásban részt vevő központokban az orvosok feljegyezték a kezdeti benyomásaikat a páciensek tüneteiről. Az eredmények azt mutatták, hogy már kezdetben is az orvosok nagyobb százaléka gondolta úgy, hogy a később az EMI (76%) vagy az NSTEMI csoportba sorolt betegeket (71%) szívinfarktus fenyegeti, mint azokat, akikről utólag kiderült, hogy elkerülték a szívinfarktust (52%). A fokozatosan kialakuló szívinfarktusban szenvedő betegek tehát így is előbbre kerültek a prioritási sorrendben, mint a nem infarktusos betegek, annak ellenére, hogy felvételükkor negatív lett a troponintesztjük - olvasható az egyetem közleményében.

Sok szakember aggódik amiatt, hogy a klinikai gyakorlatban dolgozó orvosok nem töltenek elég időt a páciensek kórtörténetének megismerésével, vagy nem megfelelően használják fel az így megszerzett információt. A fokozatosan kialakuló szívinfarktusban szenvedő betegeket különösen erősen fenyegeti az a veszély, hogy a kardiológusok esetleg kevesebb figyelmet szentelnek nekik, hiszen - az infarktus megléte ellenére - a felvételkor mért troponinszintjük normálisnak mutatkozott. Az új tanulmány igazolja, hogy bár egyre jobb orvosi diagnosztikai eszközök állnak a klinikusok rendelkezésére, a kezelőorvos első benyomása továbbra is nagyon fontos tényező marad.

"Megnyugtató tudni, hogy a fokozatosan kialakuló szívinfarktusban szenvedő betegek prioritást élveztek a nem szívinfarktusos betegekhez képest, annak ellenére, hogy mindkét csoport troponinszintje normálisnak mutatkozott. Ez azt mutatja, hogy az orvosok nem hagyták, hogy a laboratóriumi troponinteszt eredményei rossz irányba befolyásolják az első, személyes benyomásukat"- nyilatkozta Miller.

Az eredeti közlemény az Emergency Medicine Journal online változatában jelent meg.

Filmajánló:

Az infarktus lefolyása: tünetekkel vagy "némán"

Teendők szívinfaktus gyanúja esetén

Az infarktus megismétlődésének veszélye

Életmódbeli változások infarktus után

Korábban:

Az érszűkület fájdalommentes szűrésével megelőzhető lehet a szívinfarktus: A keringési rendszer betegségei és ezen belül a szívkoszorúér megbetegedései okozta korai halálozás Magyarországon gyakorlatilag háromszorosa az Európai Uniós átlagnak, de még a közép-kelet-európai országok lakosságának átlagos halálozási mutatóit is meghaladja. A szívinfarktus, a szélütés és végtagi érszűkület minden bizonnyal sokak által ismert (és sajnos tapasztalt) megbetegedés. Kevésbé ismert viszont az a tény, hogy ezek az egymástól gyakran elszigetelten kezelt betegségek nagyon is közös okra, a verőérrendszer kóros elváltozására vezethetők vissza. Milyen fájdalommentes szűrési módszerrel előzhető meg az érszűkület, és így közveteve a szívinfarktus kialakulása? Milyen életmódbeli változtatások szükségesek ahhoz, hogy csökkentsük ezeknek a betegségeknek a kockázatát?

[origo] egészség

komment (8) Kommentálja Ön is!