Folyt.

Végül is feltolattunk 2km-t!:-))

Mikor végre egyenesbe kerültünk akkor megpróbáltunk az előrefelé menetellel, az mégis csak gyorsabb haladást biztosít.

Persze nem a szállásunkra mentünk, hanem egyenesen Trogirba tankolni. Estére úgyis az volt megbeszélve az Öcsémékkel, hogy Trogirban találkozunk és csatangolunk egyet.

Csak az eredeti terv szerint előbb hazamentünk volna lezuhanyozni, de már nem kockáztattunk tovább a hegyi utakon, ezért választottuk ezt a lehetőséget.

Persze mindenkinek volt valami ruhája az autóban, csak a legkisebb lányomnak nem. Ő fürdőruhában jött el reggel.

Szerencsére Trogirban van egy hatalmas piac. Ott rögtön vettem neki egy nagy strandkendőt, s addig csavartam rajta, amíg egy tök jó ruhát csináltam belőle!:-)))

Természetesen, a következő napokban csak ebben volt hajlandó elindulni bárhova!

Úgy nézett ki, mint a „hare krisna”-ok!

Trogir óvárosa nagyon hangulatos, akkora gombóc fagyikat adnak, hogy 1 gombóc, olyan, mintha 2 lenne!

A kikötőben rengeteg ember sétál, a pálmafák alatt.

Totó itt különszámot adott elő. Ő ugyanis a strandtáskámból figyelte a körülötte zajló eseményeket, míg Kyra szépen sétált.

Szóval Totó azon az éktelen visítozos hangján ugatni kezdett a táskámból.

Az öcsém, akinek én a válláig érek, fetrengett a röhögéstől, mert ő jól látta, hogy egyszerre fordul felénk vagy 300 ember, megrökönyödve, hogy mi ez a hang!

Persze mi is dőltünk a röhögéstől, s mondtuk, hogy riasztós táskám van!

 

Más! Előttünk 1 héttel ismerősök voltak ugyanitt nyaralni. Ők kitaláltak egy játékot.

Egy szintén eldugott kis öbölben eldugtak egy kagylót, amiben egy üzenet állt!

Különböző útmutatások alapján meg kellett találnunk az öblöt, s a kagylót. Jó móka volt, de meglett!

Persze a pici lányom, itthon úgy mesélte el, hogy „eldugtak nekünk egy kagylót, amiben volt egy e-mail”.:-))))))))))))))  (a mai kor gyermeke!)