A nyomás beállításánál legalább három dolgot kell figyelembe venni (ha valamit kifelejtettem, szóljatok):

1. A rendszer magaspontja és a tartály közötti magasságkülönbségből adódó nyomásnál legalább néhány tized barnál nagyobbnak kell lennie a tartályban a nyomásnak. Ez biztosítja azt, hogy lehűlés esetén is legyen akkora nyomás, ami "felnyomja" a magaspontig a folyadékot, és nem megy levegő a rendszerbe.
Ha például a rendszer legalsó és magaspontja között 6 méter van, akkor ehhez a magaspont alatt 3 méterrel lejjebb lévő tartályban 0,4 - 0,5 bar nyomás elegendő.

2. Figyelembe kell venni az adott szivattyú előírt hozzáfolyási nyomását is (hogy ne legyen kavitáció).
Ha például a rendszer legalsó és a rendszer magaspontja között 6 méter van, a légtelenítési feltételhez elvileg elég lenne mondjuk 0,7 - 0,8 bar nyomás a legalsó ponton. Ha viszont a szivattyú dokumentáció szerint előírt hozzáfolyási nyomása pl. 1,5 bar, akkor olyan nyomást kell biztosítani, hogy a szivattyúnál meglegyen az 1,5 bar. Ehhez egy 3 méterrel a szivattyú feletti tartályban elég 1,2 bar nyomás.

3. A nyomást úgy kell beállítani, hogy legyen elég folyadék a kiegyenlítőtartályban (az esetleges folyadékfogyást pótlandó), de ne legyen túl sok sem, mert akkor kevés térfogat marad a hőtágulásra. Ha "túl sok" a folyadék a tartályban, a hőtágulás hatására nagyon megnő a nyomás. Ugyanúgy nagyon megnő a nyomás, ha nem jól méretezett a tartály (kicsi).

(Bocs, hogy ilyen hosszan írtam, de amit leírtál abból úgy gondolom, hogy körülbelül tudod, hogy milyen folyamatok vannak, csak szerintem nem pontosan fogalmaztad meg.)