Udv.
Lehet a magyar forditasban szerepelt a 30km mely erodrendszer, a csehbol nem emlekszem erre a kitetelre, marmint a hataron, es 30 km mely. Viszont olyanra igen, hogy nem kellett volna a Sztalin vonalat lebontani, es az uj hataron ujabb eroditest epiteni, illetve minden utvonalat elokesziteni a rombolasra stb.
Amugy ha mar Nomonchan. Utobbi idoben foleg a 30-as evek Kina, Mandzsuria tortenetevel foglalkoztam Pista inspiraciojara. A gonosz szovjetek bekeszereto japanok ( helytelen ) elkepzelesre reagalnek egy amolyan globalis szubjektiv velemennyel.
Vissza kell menni egeszen a sogunatus vegeig. Akkor ugyebar Japan szakitott addigi kulpoljaval, es kitort az izonacionalizmusbol. Onnantol kezdve agressziv expanzios politikat valositott meg, mikozben hol jobban, hol rosszabbul manoverezett diplomaciailag. Onnantol kezdve vilagosan nyomon kovetheto az expanzio. Jott ugyebar a Japan - Kina haboru, mellyel megvetettek a labukat Koreaban, mintegy elso lepeskent. Masodik lepeskent beavatkoztak az un. Boxer felkeles idejen, mely gyakorlatilag csak a palast volt a nagyhatalmak oszzuk fel Kinat egymas kozott akciojan. Utanna tovabb manoverezett, es fokozatosan igyekezett a befolyasi ovezetet novelni, illetve a befolyasi ovezetet fokozatosan Japan fennhatosagi terulette konvertalni. Modszerek : klasszikus. Penzeljunk lazado-rablo csapatokat, majd ezek ellen tamogassuk a helyi hatalmat cserebe meg nagyobb befolyasert, kikepzok, tanacsadok, fegyverek kuldese, majd a tanacsadokon keresztul atvenni az iranyitast, majd tenyleges annexio. Japan gyakorlatilag 1894-5-tol 1937-ig ezt csinalta, tobb kevesebb sikerrel. Tobbszor visszavonulot kellett fujnia a tobbi nagyhatalom nyomasara. Kozben volt ugyebar az Orosz-Japan haboru, 1. VH, meg az orosz polgarhaboru. Ez alatt az idoszak alatt kristalyosodott ki, hogy Mandzsuria, Mongolia, Eszak-Kelet Kina ket hatalom Japan es Oroszorszag, majd a Szovjetunio erdekutkozesi zonajava valik. A Japan terjeszkedest elsosorban Britannia es az USA gatolta, fekezte ( ez a gyoztes 1905-os haboru es az 1. VH alatti idoszakra ertendo ), majd pedig kaptak egy oriasi pofont az ujszulott Szovjetuniotol. Ez az utobbi es az ezen ido alatt es utanna kibontakozo hatalmas Japan gazdasagi valsag ( a vilaggazdasagi valsag kesobb tort ki, es csak rarontott a mar meglehetosen mely japan valsagra ) vezetett szakadashoz a Japan hadseregen belul: kialakult a Kodoha es a Toseiha. Ennek a ket frakcionak a kuzdelme a 20-as - 30-as evekben nagyban alakitotta a terseg tortenelmet. A 40-es evekben szinten, de ezt kesobb. A Kodoha rendkivul reakcios volt, tobb puccskiserletet hajtott vegre, ugyanugy tobb politikai gyilkossagot, stb. A Toseiha bevett vedekezese volt, hogy a kellemetlen Kodohasokat athelyezte a Kanto Gun-hoz, mely igy folyamatosan erosodott, es politikai beallitottsaga okan is tobb magan akciot kezdemenyezett Mandzsuriaban Kulso Mongoliaban, Kinaban, a Szu ellen, a tokioi vezetes akarata elleneben is. Sorozatosan mukodott a Kanto Gunnon kivul is a Japan konspiracios gepezet, fo cellal kiterjeszteni kovetkezo lepeskent a fennhatosagot a fent emlitett teruletekre. Forgatokonyv. Konspiracio - feszultsegkeltes, majd rendor-bunteto akciok, ezek utan pedig a kivonulasrol valo megfeledkezes, hacsak nem kaptak eros nyomast a tobbi hatalomtol. Ebben a jatekban benne volt a Szu, es a tobbi nagyhatalom is. Ami kozos volt, az az olcso kinai munkaerohoz es a termeszeti kincsekhez valo hozzaferes, a lokalis hadurak feletti ellenorzes fenntartasa, erositese, viszont Japannal ez tarsult meg a teruleti expanzioval is.
Egyebbkent ebben az idoszakban amit en a nagyjabol meg egyensulyban tortenno kavarasos idoszaknak neveznek - nagyjabol 20-as evek, volt egy nagyaranyu szovjet bunteto expedicio hadtest - kissebb hadsereg meretu erovel a mandzsuriai vasutat zaklato rablo bandak ellen. Egyebbkent a japanok - Kanto Gun is allandoan ezek ellen lepett fel allandoan, csak eppen a szovjetek kivonultak maguktol, az o katonai akciojukat nem kovette okupacio. Asszem ez 27 vagy 29-ben tortent. Ezutan ugyebar kovetkezett Mandzsuria annexioja japan reszrol, Mandzsu-kuo letrejotte, a tovabbi terjeszkedesek Kulso Mongoliaban, a Devan hadur koruli kavarasok, es az expanzio Eszak-Kelet Kina egyes tartomanyaiba. Ez a 30-as evek eleje, amikor nagyon sikeres volt a japan taktika. Ekkor gyakorlatilag megvalositottak a 2. lepest, es kovetkezett a 3.
Itt gyakorlatilag mar oriasi volt a feszultseg a Japan platformok kozott, ugyebar 36 februar 22-ei puccs kiserlet Tokioban, stb. Gyakorlatilag arrol folyt tobbek kozott a vita, hogy milyen iranyban folytatodjon az expanzio, ki az elsodleges ellenseg. Belso-Mongolia - Sziberia - tehat Szu
Kina
Nankai - vagyis del-kelet azsia gyarmatai - GB, Neth. Fra.
Usa
A Kodoha elso helyen a Szu-t kezelte, a Toseiha Kinat es a Nankai-t preferalta.
A puccs leverese utan es elotte is a Toseiha volt, illetve maradott nyeregben, igy a hivatalos politika inkabb kerulte a konfrontaciot a Szu-val, viszont toleralta a Kanto Gun partizanakcioit, hiszen nagyreszt ezeknek koszonhette a 20-as-30-as evek expanzioit egeszen 37-ig.
37-ben gyakorlatilag eldolt, hogy a kovetkezo lepes Kina. Esemenyek ismertek, Marco Polo hid-i incidens, Sanghaj ujboli megtamadasa, stb. Kozben tovabb ment a bugyogas Mandzsuriaban, evente tobb szaz hatarsertes a szovjet hataron, melyet tobbnyire, de nem kizarolag a japanok inicialtak. Az elso valtozas 38-ban volt a Chasan tonal, mely valojaban egy korlatozott hadmuveletnek indult Japan kezdemenyezesre, melynek a celja a Szovjet Hadsereg erejenek a felmeresere iranyult. Nagyobb konfliktussa a helyi japan parancsnok tulbuzgosaga miatt valt. MIndenesetre a japan vezetes azt a tanulsagot szurte le tobbek kozott, hogy a Primorsko fele tulsagosan eros az RKKA es arrafele nem ildomos probalkozni. Masik tanulsag, at kell szervezniuk a hadosztalyaikat kissebb letszamu nagyobb tuzerovel rendelkezo egysegekke.
A kovetkezo jelentos, sorsfordito esemeny volt a Nomonchan-i, melyben eros szerepe volt megintcsak a Kanto Gunnak, de megvolt a tokioi elozetes jovahagyas( ha nem tevedek, de asszem nem) is. Ez Belso Mongoliaba iranyult, megprobaltak szamukra kedvezo terepen megmerkozni az RKKA-val, es egyben terjeszkedni. Vegzodott, ahogy vegzodott, es ez vegleg eldontotte, hogy felhagynak a Sziberia fele valo probalkozassal.
Ugyebar felmerult a masik topicon, hogy tenyleg akkora pofon volt-e a japanoknak Chalchyn - Gol? Igen. Idealis korulmenyek kozott sem voltak kepesek egyetlen egy szegmensben sem felulkerekedni az RKKA-n es feltarta azt a minoseg es mennyisegbeli kulonbseget, ami a ket hadero kozott volt. Valojaban a kinai haboruban annyira tul lett terhelve a japan hadsereg, hogy mas konfliktusra mas nagyhatalommal nem is gondolhatott egy az egyben szarazfoldi scenarioban, ezenkivul Kinaval sem birtak elbanni. Igy jott el aztan 41 es az invazio a Nankaiba.
Konkluzio a Japan - Szovjet viszonyrol a 2 vilaghaboru kozotti idoszakban.
Miutan az orosz polgarhaborut a bolsevikok megnyertek es sorban vereseget mertek az intervencios csapatokra ( kozte a Japanokra is ), a megalakulo a vilagpolitikaban a helyebe lepett a volt Oroszorszagnak es kulpolitikajaban erzesem szerint elsosorban arra torekedett, hogy visszaszerezze az orosz birodalom volt pozicioit. Ez a szandek konfrontalodott Mandzsuria-Mongoli-Kina tersegeben a Japan ambiciokkal. Ez a vetelkedes nagyjabol hasonlo eszkozokkel folyt azzal a kulonbseggel, hogy a Szu nem fogott teruleti expanzioba, Ez a vetelkedes szamtalan aprobb incidenssel, koztuk fegyveressel jartak egyutt, dontoen Mandzsu-Kuo megalakulasa utan. A letrejott 2 nagy konfrontacio tekintheto bekekorulmenyek kozott vegrehajtott Japan harcfelderitesnek. Ezek sikertelensege aztan meggatolta a tovabbi eszaki iranyba hato expanzios szandekokat, mikozben a vetelkedes az addig hasznalt modszerekkel tovabb folytatodott Kinaban ( ott ugyebar gyakorlatilag harcoltak egymas ellen ).
Egy mondatban: Ket nagyhatalom vetelkedett egymassal gyakorlatilag 50 even keresztul ugyanazon tersegert valtakozo sikerrel, mely tobb esetben fegyveres harcca, sot haboruva fajult.
Ilyen szituacioban senki nem bizonygathatja, hogy egyik oldal aldozat lett volna. 50 ev vetelkedesben csak az valtozott, hogy eppen ki a kezdemenyezo, es mekkora merteket olt eppen a vetelkedes.
Udv.
