Tényszerű, viszont nem tényfeltáró. Teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a középkori Európa átélt egy "mini jégkorszakot" (pl: Grönlandot a vikingek után a XVII. században újra "fel kellett fedezni", ugyanis addig az Izland és közötte elterülő terület hajózhatatlan, nyáron is fagyott volt - és ez a felmelegedés mellesleg még ma is tart), és alapvető éghajlat-változás következett be. Valamint a gyarmatosítás melléktermékeként behozták a kukoricát, a burgonyát, a paprikát stb..
Ez valóban terméshozam-növekedést és átalakulást eredményezett, de fő hajtóereje egyfelől a gyarmatokról behozott új fajok elterjedése, másfelől az éghajlat javulása volt.
Ám azt, hogy Angliában az ipari forradalom el tudott indulni, azt egyáltalán nem a mezőgazdaság forradalma eredményezte, hanem az, hogy Anglia gyarmatosító világbirodalommá vált, és ennek középpontjaként (gyarmatai szó szerinti kifosztása árán) vált munkaerőben olyan felesleggel rendelkezővé, egyszersmind jutott akkora piacokhoz, amelyik ezt a folyamatot elindíthatta.

Persze minden részlet mindennel összefügg, de ha megnézed Anglia mezőgazdaságát az ipari forradalom idején - hát inkább hátra lépett, mint előre. Egyáltalán nem termelt felesleget, sokkal inkább átállt a textilipart kiszolgáló gyapjúra, ám az országba bőségesen ömlött be a gabona, az élelmiszer a gyarmatokról. Anglia mezőgazdasági önellátása már a XVIII. századtól mindvégig kérdéses volt, nem véletlen, hogy mindkét világháborúban a kiéheztetésével próbálkoztak - részeredményekkel. Lett is jegyrendszer és élelmiszerhiány rendesen.