Kedves Istenfélő és szerető,

 

Caesarea Philippi nem azonos Caesarea Maritimával, Caesarea Philippi a Jordán forrásvidéke közelében, a bibliai Dán közelében, a Hermón hegy lábánál fekvő város, nevét természetesen a Cézárnak való ajánlásul kapta, a Philippi pedig onnan van, hogy Fülöp negyedes fejedelem a Jordán forrásvidékénél fekvő Páneász városát építtette ki, és nevezte el Fülöp Cézáreájának (vagyis Caesaria Philippinek).

„A másik negyedes fejedelem, akit Lukács megnevez, Fülöp, szintén nem ismeretlen már számunkra. Neve egyszer s mindenkorra összeforrott Péter vallomásával, amelyet Krisztusnak tett Fülöp Cézáreája vidékén.

Ez a város Itúrea területén fekszik, s ezért kapta építtetôjének nevét állandó jelzôül, hogy meg lehessen különböztetni a tengerparti Cézáreától, Caesarea Maritimától.   Amikor Lukács Fülöpöt mint negyedes fejedelmet Itúrea urának mondja, annak adja jelét, hogy nagyon tájékozott a történelmi viszonyok felôl.

Fülöp Palesztinától északra fekvô felségterülete (Trachonitisz, Gaulanitisz, Auranitisz és Batánea) ugyanis Nagy Heródes elôtt az itúreusok birodalmához tartozott.”

 

Caesarea Maritima, vagyis a tengerparti Cézárea (amire valószínűleg Te is gondolsz), Szamáriában van, a mai Netanyától mintegy 15 kilométerre északra, Hadera és Or’Aqiba települések között a tengerparton. A hely már a főniciaiak idejében kikötő volt, az ókori irodalom „Turris Stratonis”-nak nevezi a helyet.

„Kr. e. 100 körül a hasmoneus Alexander Janneusz gyilkosságok és megvesztegetések árán meghódította a várost. Pompeius hadjárata után (Kr. e. 63.) Straton Pyrgos hellénista városállam lett, pénzverési joggal. A lakosság nagyobbik része pogány volt, zsidók csak szórványban éltek közöttük, és római fennhatóság alatt álltak. M. Antonius Kleopátrának ajándékozta a várost. Mikor Kleopátra az actiumi csata után (Kr. e. 31.) öngyilkos lett, a fiatal zsidó király, Heródes Octavianus fogadására sietett, akiben a gyôztest köszöntötte.

Hihetetlen hízelgések árán sikerült megnyernie a gyôzôt, aki királyi címet adományozott neki, és Cézáreát is országához csatolta. Heródes méltányolta az ajándékot, amely egyetlen tengeri kikötôjét jelentette. Nem titkolt büszkeséggel kezdett hozzá a város újjáépítéséhez és 12 év múlva, a 192. olympia évében (Kr. e. 10.)  elavatták. Új nevet is kapott, mégpedig a császárét: Caesarea.”

Ugyanakkor Caesarea Maritimában élt  Fülöp diakónus, akiről az Apostolok Cselekedeteiben emlékszik meg Pál (ApCsel 21,8.) Talán innen ered az, hogy a két helységet szokás összetéveszteni.

Gerhard Kroll azt írja, hogy Origenész Hexaplájából a 7. században még fellelhető volt egy példány Cézárea könyvtárában. Az első felkelésig (Kr.u.70.) 50.000 lakosa volt a városnak Flavius szerint, Az úgynevezett „római fal”, amit ma már csak a romvárost övező kertek közötti dűlőutak mutatnak a műholdfelvételek alapján, egyes szakértők szerint a bizánci korban épült, vagyis a város talán túlélte az arab és a bizánci hódítást. Az a tény, hogy a környéken messze nincs annyi víz, forrás patak, ami elláthatott volna vízzel egy ötvenezres, hellén kultúrájú (tehát sok vizet fogyasztó) várost, ara utal, hogy kellett lennie egy  (vagy több) vízvezetéknek,  ezeknek azonban nincs nyomuk. Valószínű, hogy ezeknek a vízvezetékeknek a pusztulása idézte elő a város elnéptelenedését, hogy ezek az elhanyagolás vagy tudatos rombolás áldozatai lettek-e, erre nincs fellelhető forrás.

 

(Az idézetek Gerhard Kroll: Jézus nyomában c. művéből valók.)

 

Béke legyen velünk: luyo