Leírok egy friss történetet PhD felvételiről: egy ELTE-ről "idegenbe szakadt" leányzó elment kicsiny honunk egyik vidéki egyetemére felvételizni.
A felvételi közben derült ki, hogy nem tud diplomaátlagot, vagy egyéb okmányt felmutatni, mivel a felvételi után egy héttel volt az államvizsgája. Ez még talán nem is lett volna oly nagy probléma, pusztán annyi, hogy a felvételi pontszámok alapján a sorrendet egy héttel később tudják meg a felvételizők.
A valódi probléma ott kezdődött, amikor továbbiakban még az is kiderült: nyelvviszgával sem rendelkezik, tehát nem is fog diplomát kapni.
Elmeditáltam a dolgon: eddig a napig úgy véltem, hogy az általános iskola oktatás része a szövegértés képességének elsajátítása - jelen esetben kiderült, hogy ez még az egyetemi alapkézpésnek sem képezi részét, hiszen ellenkező esetben - talán (?) - nem jelentett volna számára gondot értelmezni a felvételi felhívás azon részét, miszerint előfeltétel a diploma megléte.

Sajnos, azt tapasztalom, hogy ez nem az egyedi eset, az etnikum manapság a gondolkodó, tanulni hajlandó, szakja iránt érdeklődést mutató hallgató - és ez egyetemtől független.