Kedves Örökéletű Angyal!

Hát igen, nagyon nehéz a sorok mögé látni, főleg ha te azt akarod elhinni, hogy bizony van az Ószövetségnek, és van az Újszövetségnek is Istene. Pláne ha azt is számba vesszük, hogy az egy Isten hit abszolút kizárja ennek lehetőségét. Ha ezt így elfogadnád, akkor értenéd meg igazán, hogy miért is kellett eljönnie közénk Jézusnak. Bizony, ha Ő nem jött volna el közénk, akkor még most is olyan hibásan értelmeznénk a Bibliát, mint annak idején a farizeusok és írástudók, vagy ahogyan most például te. Bár ebbe a hibába még napjainkban is nagyon sokan beleesnek, érdemes lenne egy hívőnek inkább azon elgondolkoznia, hogyha Isten nem ejt hibát, akkor nem lehetséges- e az véletlenül, hogy mi nem értjük, még mindig a mondanivalóját? Szerintem ez sokkal logikusabban hangzik.
Régebben valakivel már beszéltem arról itt a fórumon, hogy milyen veszélyes is egy-egy mondatot kiragadni az egészből, aztán azzal magyarázni Isten akaratát. Főleg, ha ezt az Ószövetségből vesszük ki, hiszen annak a nyelvezete még „kacifántosabb”, mint az Újszövetségé. Jézus nem új vallást alapított, nem egy új, egy másik Istent mutatott be nekünk, hanem azt, amelyik a Bibliában van, amelyik a világot teremtette, és amelyik nem változik soha, hanem mindig ugyan az, csak mi emberek magyarázzuk egyszer így, egyszer meg úgy, a lényeg, hogy nekünk ezért ne kelljen lemondanunk semmiről. Nagyon rossz taktika, ha a Mennyországba akarunk jutni. Isten azt mondta, hogy a Törvény megmásíthatatlan, akkor nekünk kötelességünk is azt elhinni, hogy egyes Biblia magyarázók, bizony nem tudtak kárt tenni annak mondanivalójában, mert nem ismerték a megfejtő „kódot”, amiről már beszéltem, ez a szeretet. Na de, hogy érthetőbb legyek, megpróbálom elmagyarázni neked, hogy hogyan is gondolom én ezt. Remélem sikerül, bár az Ószövetség nagyon bonyolult könyv, s mint már említettem, kellett hozzá egy Jézus Krisztus, hogy azt mi emberek megértsük. Tehát:

Ezt az idézetet hoztad fel:


1Sám 15:3 Most azért menj el és verd meg Amáleket, és pusztítsátok el mindenét; és ne kedvezz néki, hanem öld meg mind a férfit, mind az asszonyt; mind a gyermeket, mind a csecsemőt; mind az ökröt, mind a juhot; mind a tevét, mind a szamarat.

Igen, ez valóban úgy tűnik, mintha Isten, gyilkolásra szólítana fel bennünket azokkal szemben, akik nem az Ő Törvényeit követik. Mint mondtam már többször is, nem tudom olvastad e már, a Biblia mindig a lélekről szól, nekünk pedig az a dolgunk, hogy ezt meglássuk, meghalljuk lelki érzékszerveinkkel. Ebben a részben, egyetlen egy szereplő sem húsvér ember, vagy állat, hanem azoknak a rossztulajdonságainknak, illetve bálványainknak a metaforái, amelyek szöges ellentétben vannak az Úr parancsaival, Igéjével. Azt ne kérdezd, hogy pontosan mik ezek, mert azt mindenkinek saját magában kell megtalálnia, és nem máshol, főleg nem embertársai közt. Tehát akkor, hogyan is kell ezt értelmeznünk?
Isten ránk hagyta a Törvényt, és meghagyta azoknak a betartását, a Mennyországba való jutás „lépcső fokaiként”. Ahhoz, hogy elérjünk a Mennyországba, minden egyes lépcsőfokra rá kell lépnünk, mert olyan messze vannak egymástól, hogy azt ember kettesével nem tudná átlépni. Tehát, ha a bűneinkre vonatkoztatjuk ezt, akkor, ha Isten azt kéri tőlünk, hogy vetkőzzük le minden rossztulajdonságunkat, akkor nem hagyhatunk magunkban semmiféle bűnt, tehát nem viselkedhetünk úgy, mint Saul, aki Isten parancsa ellenére, megtartott magának néhányat, amelyet ő kevésbé veszélyesnek ítélt, illetve azoknak a népeknek a nem létező isteneik tanításaiból azokat, amelyek neki tetszettek. Ez volt a baj. Az Úr azt mondta, mindet. Mi pedig mit mondunk: Egy kis büszkeség nem árthat. Egy kis paráználkodástól, még senki nem ment a pokolra. Ha a munkahelyemről elviszem ezt a zsák homokot, az senkinek nem fog hiányozni, így az nem is lopás. A Biblia hazugság…
Pedig ez is ugyan olyan bűn, mint a nagyobbak, csak a bennünk élő ördögök akarják velünk elfogadtatni annak ellenkezőjét, hiszen így juttathatnak csak el minket a kárhozatra. Tehát Saul, akár csak mi is, bele esett ebbe a hibába:

1Sám 15:9 Saul és a nép azonban megkímélte Agágot és a juhoknak, barmoknak és másodszülötteknek javát; a bárányokat és mindazt, ami jó vala, nem akarták azokat elpusztítani, hanem ami megvetett és értéktelen dolog volt, mindazt elpusztíták.

Aztán az Ószöv. Istene meg is kérdez minket nemsokára, ahogyan azt Jézus is megtette a hamis égőáldozatok kapcsán:


1Sám 15:22 Sámuel pedig monda: Vajjon kedvesebb-é az Úr előtt az égő- és véres áldozat, mint az Úr szava iránt való engedelmesség? Ímé, jobb az engedelmesség a véres áldozatnál és a szófogadás a kosok kövérénél!
1Sám 15:23 Mert, [mint] a varázslásnak bűne, [olyan] az engedetlenség; és bálványozás és bálványimádás az ellenszegülés. Mivel te megvetetted az Úrnak beszédét, ő is megvetett téged, hogy ne légy király.

Tehát az Úr nem kaszabol le húsvér embereket, hanem még életünkben felteszi nekünk / a lelkünknek / a kérdést, hogy vajon követjük e? Vajon megelégszünk szegényes tudásunkkal, betartjuk e mindazt, amit Ő parancsol, vagy hagyunk kiskapukat, amelyeket aztán majd valamikor úgy is meggyónunk előtte, és ezzel minden el lesz intézve? Vigyázat, így nem lett király Saul, viszont így lett Király Jézus Krisztus, aki minden Törvényt betartott, aki nekünk ezt megmutatta, elmagyarázta, és ez által megvilágosított bennünket.

Ha ezeket sikerül megértenünk, akkor a lelkünké lehet a Paradicsom, ami a Mennyország, az Új Jeruzsálem. Ha nem, akkor az ítéletnél lekaszabol majd bennünket az a kétélű kard, amely Jézus szájából jön ki, tehát az Ige. Mert:

1Sám 15:29 Izráelnek erőssége pedig nem hazudik, és semmit meg nem bán, mert nem ember ő, hogy valamit megbánjon.

Nem tudom, hogy sikerült e elmondanom, amit akartam, remélem megértetted az üzenetét. Értelemszerűen, a Zsolt 137:9 sem arra szólít fel bennünket, hogy verjük sziklához ellenségeink gyerekeit, hanem ahogyan Jézus Emberfiaként nevezi a lelkét, azaz az Igét, úgy a Biblia a „más istenben” hívő emberek hitét és annak tanait nevezi azok gyermekeinek. Tehát nem a húsvér gyermekeiket kell megölnünk, hanem az ő „istenük” hitét, tanítását kell kizárnunk magunkból azért, hogy nehogy bálvány imádókká válhassunk az Úr szemében. Mint ahogy azt egy kicsivel előbb el is magyarázza nekünk.


Zsolt 135:14 Mert birája az Úr az ő népének, és könyörületes az ő szolgái iránt.
Zsolt 135:15 A pogányok bálványai ezüst és arany, emberi kezek alkotásai.
Zsolt 135:16 Szájok van, de nem beszélnek, szemeik vannak, de nem látnak;
Zsolt 135:17 Füleik vannak, de nem hallanak, és lehellet sincsen szájokban!
Zsolt 135:18 Hasonlók lesznek hozzájuk alkotóik is, [és] mindazok, akik bíznak bennök.

Na ezért nem érdemes részeket kiragadni, és azokon lovagolni, mert biztos, hogy rossz irányba terel bennünket. Nagyon remélem, hogy segített a megértésben ez a magyarázat, és téged is elindít a jó úton. Velem így történt, de csak miután végre elhittem, hogy:

1Sám 15:29 Izráelnek erőssége pedig nem hazudik, és semmit meg nem bán, mert nem ember ő, hogy valamit megbánjon.

Üdv.

nemthomi