Nem igaz az agrártárca megbírságolása Belföld 2008. július 20. „Súlyos bírságot kapott a magyar agrártárca az Európai Uniótól, mert nem valós adatok alapján hívtuk le Brüsszelből a területalapú agrártámogatásokat” – írta „informátoraira” hivatkozva a Magyar Nemzet; a lap szerint „a mulasztással egyértelműen a minisztérium okolható, ám mégis a vétlen gazdálkodókkal fizettetnék meg a büntetést”.

A VH ennek kapcsán megkereste a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökét, Margittai Miklós üzemszervező agrármérnököt, mi a véleménye a megjelentekről?
Az elnök elmondta: egyetlen valós momentum létezik a cikkben, méghozzá az, hogy „kilencmilliárd”. Ennyi forintnyi pénzügyi korrekcióról vitázunk ugyanis az Európai Unióval, ez nem bírság. Az eljárás, a folyamat felénél tartunk jelenleg a vitában, s akár az Európai Bíróság előtt is hajlandók vagyunk az érdekeinket megvédeni.

Szeptemberben mindenesetre a magyar agrár- és agrárjogász szakemberek Brüsszelbe mennek tárgyalni!
A területalapú támogatások kapcsán az unió az úgy nevezett „helyes mezőgazdasági és környezeti állapot betartása” tematikában még 2004-ben „étlapot” adott a tagországoknak, ennek alapján dolgozták ki a hazai rendszereket mindenütt. Hogy jogszerűen történjék minden. Az étlap 16 pontos, a magyar szakemberek először azt gondolták: ezt mind alkalmazni kell, de más mondjuk egy svéd agrárterület és más egy görög, s persze másmilyen a magyar is. Így később – a többiek nyomán – hazánk három pontban sűrítette a rendszert – eszerint viszont mindenben megfelelünk a közösségi és hazai jogszabályoknak.  A másik, a „nem valós adat” sem stimmel: hazánk a MEPÁR-t, azaz a mezőgazdasági parcella azonosítási rendszert igenis újítja  jogszabályi kötelezettség nyomán; a fotók, térképek alapján a magyar agrárgazdálkodók 95(!) százaléka elektronikus úton nyújtotta már be a területalapú támogatás iránti igényét – s az unióval arról folyik a vita, hogy vannak olyan blokktérképek, ahol aluligényelnek egyesek, s amennyiben ugyanott netán valaki túligényel, akkor az „sérti az unió érdekeit”. Tudunk jogi biztosítékot adni, ezt tisztázni lehet. Idén már közel kétszázezer igénylő és 700 ezer digitális blokktérkép alapján jártunk el. Nyilván az az érdeke az az EU-nak, hogy a legkisebb kockázata legyen az agrártámogatásoknál is, de ötmillió  hektárnál nincs „0-kockázat” – ezt az ellenőrök is tudják, akik minden országot érintően sorra pénzügyi korekciós igénnyel lépnek fel.
S hogy „megfizettetni” a gazdálkodókkal?! Ugyan már… – így Margittai. – Erről szó sincs, bármilyen esetleges szankciótól messze vagyunk, mert igenis az uniós jogszabályok szerint jártunk el mindenben. Nyilván előfordulhat, hogy valaki kér mondjuk négy hektár kaszált legelőre, s a területen nyakig ér a gaz, mert még művelést sem látott. A jogtalan igényt – külön, egyénileg – lehet, s kell szankcionálni. De minden négyzetcentimétert sem itthon, sem a 27-ek többi tagállamában nem lehet górcső alá venni…
Az ügy kapcsán az agrártárca szakállamtitkára, Forgács Barnabás az MTI-nek szintén cáfolta a jobboldali napilapban leírtakat, amelyek a 2004-es és a 2005-ös úgynevezett SAPS audittal függnek össze. Ebben a kérdéses mindkét év esetében 5-5 százalékos, azaz 4,5-4,5 milliárd forintos közösségi finanszírozási támogatásmegvonást helyeztek kilátásba. Magyarország ez év július 3-án az egyeztető testülethez fordult. A magyar érvek meghallgatására szep-
temberben lesz. Forgács szerint prejudikálni nem érdemes; Magyarországot már korábban is meg akarta büntetni az unió bizottsága túlkészletezés miatt 25 milliárd forintra. Ám végül a magyar érvek bizonyultak helytállónak és az országnak nem kellett fizetnie. A szakállamtitkár szerint Magyarország a most terítéken lévő ügyben is helyesen, a jog adta keretek közt járt el.

G.M.