Szia Haliho!

Nagyon sajnálom, hogy nem leszel, ráadásul le is maradtam rólad tegnap. Sajnos én nem vagyok mindennap netközelben. Minden esetre azért reagálnék a válaszodra.
Azt hiszem tudom, hogy miért érzed úgy, hogy néha veszélyesek a gondolataim. Megnyugtatlak, nem vagy ezzel egyedűl, már töbször megkaptam az álszent, naív, meg szektás jelzőt, csak azért, mert nem félek kimondani olyan szavakat, amelyeket hamis hittérítők is alkalmaznak elrettentés, és haszonszerzés céljából. Ördögökről beszélek amelyek bennünk vannak, lélekről beszélek és annak fontosságáról, szeretetről ami más mint amit ember - emberrel szemben érezhet, és egyéb ilyen gondolatokról, amelyek mind - mind a Bibliában is szerepelnek. Még is félnek tőle az emberek, mert ezt a képet egyesek sikeresen elferdítették. De én akkor sem átallom használni őket, hiszen erről kellene, hogy szóljon az életünk, márha egyszer el akarunk jutni a Mennyországba. Ráadásul, ha ördögökről beszélek, akkor eltudom mondani a neveiket is, mint pl: hazugság, pletyka, paráznaság, gyilkolás, lopás.... és így már be is bizonyítom, hogy nem valami félelmetes ellenfelekre gondolok, amikor azokat emlegetem, hanem a legyőzendő rossztulajdonságainkra, amelyek bennünk laknak. Az ördögűzés pedig egyértelműen nem asztal táncoltatás az én olvasatomban, hanem ezen rossztulajdonságaink kiszűrése, meggyógyítása, elvetése. Tehát nincs abban semmi misztikum, amiről én próbálok beszélni, csupán csak első hallásra. És valószínű, hogy nem is mindíg tudom magam jól kifejezni, de ezzel talán mindannyian így vagyunk, tehát egy- egy értelmezhetetlen gondolat, nem biztos, hogy nem egy a betü hiányának, vagy elírásnak köszönhető, vagy egy sima fáradtságnak tudható be.

"Azt nem egészen értem, hogy a két egymásutáni mondatodban, mintha mást állítanál. Az első mondatodban azt írod: "igen is a saját erejére kell támaszkodnia", majd a következőben " egyedül nemmegy..."."

Szerintem pedig érted, és aztán meg is válaszoltad. Mert ugyan így gondoltam én is, tehát az ember szabad akarata kell, és természetesen Isten ereje. Ez az a társas egyedüllét, amit csak az érezhet, aki ugyan így gondolkodik.

"Azt értem, hogy nagybetűt akarsz használni, mert az Isten iránti tiszteletet akarod kifejezni. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy az isten betű és hangsor nem egyértelmű, hanem több dolgot is takar. Jelenti az élő, mindejható Istent, de közönségesen jelenti az összes hamis istent, meg ilyen-olyan vallásos tévképzetet is. (Akinek a hasuk az istenük... nem lenne céltévesztés ezt nagybetűvel írni, az élő Isten miatti tisztelet okán? :-)) Épp ezért az istenkép nem azonos az Istennel,mégha valamelyest pontos is elnne (mint ahogy nem az)."

Mivel én az egy Igaz Istenben hiszek, így a többi lehetőséget nem tudom elfogadni. Tehát hamis istenek nem léteznek számomra, hiszen ami hamis az nem Isten, tehát nem, hogy nem kell kisbetűvel írnom, hanem nem is kell beszélnem róluk, jobban mondva nem is kell gondolnom rájuk, mert nincsenek. Ha neaggy Isten mégis említést teszek róluk, biztos, hogy nem fogom nagybetűvel írni. Az ilyen - olyan vallásokról pedig már elmondtam a véleményemet töbször is.
Az én Istenképem pedig egyenlő annak az Istennek a tanításával, amely egyedüli, és amelyről a Biblia beszél. A szeretetemből, és tiszteletemből adódóan sem tudnám kisbetüvel írni. Nem tehetek róla, én így érzek.

Nos, mégegyszer nagyon sajnálom, hogy távol leszel, remélem még találkozunk a későbbiekben.

Üdv.

nemthomi